Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 2. szám

Könyvtár 2.0

Web 2.0-ás eszközöket az OPAC-okba!

A K2 kutatócsoport harmadik szakmai napja június 14-én zajlott az OSzK-ban. Az volt a terv, hogy az eleve szűkített hallgatóság két csoportra oszlik, és így kétfelől közelítünk a Webkettes funkciók az integrált könyvtári rendszerben címben megfogalmazott témához. A cél, hogy az integrált könyvtári rendszerek, illetve az OPAC-ok használhatóbbá, élvezhetőbbé váljanak a web 2.0-ás lehetőségek segítségével.

Az informatikus könyvtárosok maroknyi csapata Király Péter vezetetésével megpróbált nekifogni az érdemi munkának, a programozásnak.

A társaság zömének Bíró Szabolcs, az Active Vision Kft. munkatársa Integrált könyvtári rendszerbe illeszthető „webkettes” funkciók címmel tartott érdekes előadást. Mindjárt az előadása elején vetített egy kitűnő ábrát, amely a web fejlődését mutatta be. A Web 2.0 elnevezés egy konferencián hangzott el először, 2004-ben, ezután rohamosan terjedni kezdett. Szólt az új szolgáltatásokról (blog, twitter, fórum, linkgyűjtemény, wiki, fájl-, kép-, illetve videomegosztó, hírcsatorna, podcast, mashup), majd rátért a Könyvtár 2.0-ra. Ez tulajdonképpen interaktiv, együttműködésen alapuló, web alapú technológiai alkalmazás. Ösztönzi az innovációt és a kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben. A kétirányú információ-áramlásra helyeződik a hangsúly, a webes használói közösség maga is alakíthatja a szolgáltatást. A Könyvtár 2.0 kifejezést Michael Casey használta először a Business 2.0, illetve a Web 2.0 analógiájára.

Ha a könyvtári honlapokon és OPAC-okon alkalmazzuk a Web2 lehetőségeit, azzal a szolgáltatásunk javul, használhatóbbá és ismertebbé, azaz közösségibbé válhat. Az OPAC (Online Public Access Catalog) nyilvános számítógépes könyvtári katalógus, a könyvtár tulajdonképpeni elsődleges megnyilvánulási formája a felhasználó felé, s mint ilyen, jó lenne, ha a visszakereshetőségen túl lehetőséget adna az olvasó számára fontos információk megjelentetésére, sőt, kétirányú, közösségi kommunikáció megvalósítására is. A precíz feldolgozáson, indexelésen, visszakeresési lehetőségeken túl a Web2 világában az is meghatározó, hogy milyen kényelmi, közösségi, nyílt, aktivitást igénylő szolgáltatások érhetők el a könyvtári OPAC-ban.

Beszélt a közös keresőkről, ebben az esetben többféle könyvtári rendszert kell „közös nevezőre” hozni. A Közelkatt például beágyazódik a közös kereső felületbe. A Könyvtárportál a háttérben kérdezi le az egyes katalógusokat, a találatok pedig egységes felületen láthatók. Egy közös keresőrendszer kialakítása hosszadalmas, alapos munkát igénylő feladat. Nagy előnye, hogy rövidül a keresési idő, és a Web2-es kényelmi szolgáltatások könnyebben integrálhatók. Hátránya viszont, hogy sok a duplum, amit szűrni kell, és a rekordokat minőségi ellenőrzésnek kell alávetni.

Példákat hozva szólt a felülettervezésről, lényegében elég kevés OPAC felel meg a mai kor követelményeinek, divatjának. Az első ránézés sokat számít, azonnal jó benyomást kell kelteni. Bizonyos színekkel, illetve azok kombinációjával befolyásolhatjuk a felhasználók viselkedését. Érdemes a célok elérésének eszközeként tekinteni a színek világára. A fontos tartalmak háttere fehér legyen. A figyelmet az élénk színekkel (vörös, narancs) kelthetjük fel, a nyugalom és az elégedettség színei hidegebben (zöld, kék), a sötétebb színek keményebbé, a világosabbak könnyedebbé teszik a dolgokat. A lényeg, hogy próbáljuk meg úgy alkalmazni a színeket, hogy azok segítsék az eligazodást, és ne vigyék el a figyelmet a lényegről. A felület legyen logikusan megtervezve, lehessen könnyen navigálni. Ha túl bonyolult a felület, ha túl sokat kell kattintani, otthagyják az oldalunkat. Próbáljunk meg az „egyszerű felhasználó” szemével látni, fejével gondolkozni. A felület megtervezésékor a front end kialakításakor nagyon fontos, hogy az összes nagy keresőrendszerben jól működjön az oldalunk. A legfontosabb tanács: kerülendő a fapadosság, de még inkább a túldíszítettség. További fontos szempont az akadálymentesség. Oldalainkat ellenőrizzük többféleképpen, http://validator.w3.org, http://www.w3.org/WAI. Használjuk az ellenőrző szoftvereket, illetve vonjuk be a célközönséget.

Bíró Szabolcs ezután rátért a hazai helyzet értékelésére. Ma még kevés a Web2-es szolgáltatás. A fejlesztés során folyamatosan tesztelni kell a „nagy” böngészőkben (IE7, IE8, Firefox, Opera, Chrome, Safari), az a tapasztalat, hogy ha ezekben jól jelenik meg egy weboldal, akkor az egyéb szabványkövető böngészőkben sem lesz probléma a megjelenéssel.

A Web2-es szolgáltatások beépítése terén hazánkban az OSzK az egyik élenjáró intézmény, erre számos példát be is mutatott az előadó. Láthattunk kiváló külföldi példákat is: Svéd Nemzeti Könyvtár (http://libris.kb.se), Dán Nemzeti Könyvtár (http://bibliotek.dk), OCLC – WorldCat (http://worldcat.org).

Benczekovits