Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 3. szám

Tanulmányút

 

Két nap Somogyország fővárosában

 

Az MKE Mezőgazdasági Szervezete 2010. évi első félévi kirándulását  június 24-25-én Kaposváron tartotta. Szerény létszámú csoportunkat Buzási Éva a Kaposvári Egyetem Központi Könyvtárának munkatársa – aki amellett, hogy könyvtáros, profi idegenvezető, a város lelkes polgára, minden kő és minden fűszál ismerője – kalauzolta.

 

 

Kiss Gábor igazgató mindenre kiterjedő figyelemmel vezetett végig a könyvtáron. Guba Sándor álma volt felfejleszteni a mezőgazdasági technikumot főiskolává, ő lett a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola első főigazgatója, ma Horn Péter rektor emeritus vezeti az Állattudományi Kart. A Kaposvári Egyetem 2000. január 1-én alakult meg a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola egyesülésével. Mindkét intézmény több évtizedes múltra tekintett vissza. Az egyetemen az Állattudományi Kar és a Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar mellett 2004 óta Gazdaságtudományi Kar és Művészeti Főiskolai Kar is működik. A belvárostól – mintegy 5 km-nyire – északra található egyetemi város kiépítése 2000-ben kezdődött a mezőgazdasági főiskola, a szakközépiskola és a Lovas Akadémia köré, illetve mellé. A könyvtár – hasznos alapterülete 1700 m², százötven ülőhellyel és harminc olvasói számítógéppel várja látogatóit – 3 szintes egyterű épületét 2005-ben adták át. Az új könyvtár, melynek állománya kétszázezer könyvtári egységből áll, két kari könyvtár egyesítésével jött létre. Az Egyetemi Könyvtár 2005 óta Aleph integrált rendszert használ. (Az Állattenyésztési Kar Könyvtára Alephet, a Tanítóképző Főiskola Könyvtára Corvinát használt.) A könyvtár munkatársainak száma tizenhét fő. Az épület első szintje olvasói tér, második szintje kölcsönző, a harmadik pedig dolgozói szint. A kölcsönzőben találhatók a szakkönyvek, az olvasói szinten a kb. 400 kurrens folyóiratnak külön folyóirat-olvasót alakítottak ki. A könyvtár bekötött folyóiratai tömörraktárban vannak elhelyezve. Az Egyetemi Könyvtár törekszik az agrár, a gazdasági és a pedagógiai folyóiratok teljes körű gyűjtésére. Sok folyóirat ma már elektronikus formátumban olvasható. A Tanítóképző Kar hajdan beszerzett tankönyveiből minimum egy-egy példányt megőrzött és megőriz a könyvtár. Az Egyetemi Könyvtár a kari állományokat folyamatos munkával rekatalogizálja. A folyóiratok és a szépirodalom rekatalogizálása már befejeződött, a szakirodalomé a 700-as ETO számtartománynál tart. 

Következő programunk a Takarmányozástani Tanszék megtekintése volt. Itt Tóth Róbert adjunktus volt a kalauzunk. A tanszék az egyetem területén külön épületben található, amelyet 2000-ben adtak át. Az épületben együtt folyik oktatás és kutatás. A tanszéken gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, baromfi) takarmányozásával kapcsolatos vizsgálatokat folytatnak. Különböző kísérleti takarmányokat etetnek az itt tartott állatokkal, és a takarmányoknak az állatok szervezetébe történő beépülését vizsgálják. A kísérletek arra keresnek választ, milyen takarmánykeverékeket tudnak az állatok legjobban hasznosítani, azoknak milyen összetevői épülnek be legjobban a szervezetbe.

Ezután a Pannon Lovasakadémiát látogattuk meg, ahol Novák Boglárka rendezvényszervező vezetett körbe minket. A Lovasakadémia története a ’70-es évek elejére nyúlik vissza. Létrejöttének célja az volt, hogy a Mezőgazdasági Főiskola hallgatóinak sportolási lehetőséget biztosítson. Az akadémia ma már mindenki számára nyitott, 52 saját és 45–50 bérló található itt. Terápiás lovaglás, gyógylovaglás, bérlovaglás egyaránt lehetséges. A lovakat naponta háromszor abrakoltatják, kevert táppal. A lovakat két istállóban tartják, mindkettőben 44 boksz található. Az akadémia két fedett lovardával rendelkezik. A régebbi 30x15 méteres, az újabb építésű 30x70 méteres. Alap- és középfokú lovas sportoktató képzés is folyik, amelyhez oktatóterem is épült. Sportlovak képzése mellett az intézményben rendőrlovak felkészítése is folyik. A Lovasakadémia területén található még két homokos díjugrató pálya, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Lovassport Szövetség (FEI) előírásainak (http://www.lovasakademia.hu).

Az egyetem parkjában kenneleket létesítettek, ahol a hallgatók tarthatják a kutyusaikat. Ilyet még nem láttam, nem hallottam, ez fantasztikus. Ott sorakoztak az aranyosabbnál aranyosabb kutyuskák a szép nagy kifutóikban. Friss víz, étel, játékok, és örülnek minden arra járónak addig is, míg a gazdi elő nem kerül, hogy fussanak egy nagyot a hatalmas gyönyörű parkban.

 

 

            Pénteken a Megyei és Városi Könyvtár megtekintésével kezdtük a napot az Olvasószolgálat osztályvezetője, Czinkné Bükkösdi Valéria vezetésével. A könyvtár 1952-ben, mint tanácsi könyvtár jött létre. Jelenlegi, építésekor korszerűnek számító, épületébe 1964-ben költözött, és felvette a Palmiro Togliatti nevet, amelyet 1990-ig viselt. A könyvtárat 1992 óta közösen üzemelteti Kaposvár városa és Somogy megye. Felújításáról 1999-ben született döntés, az új szárnnyal bővített épületet 2001-ben vették birtokba. A könyvtár 400 ezer dokumentummal rendelkezik, melyből 270 ezer kötet a könyv. A könyvtárnak tízezer olvasója van. Tíz fiókkönyvtár működik a városban, összesen 300 ezer kötettel. Az épület három szinttel, plusz alagsorral rendelkezik. A bejárati szinten található a kölcsönzés és a közszolgálati tér, ahol a hírlapolvasót és a számítógépeket helyezték el. A gépek többsége internetezésre is használható, de vannak csak szövegszerkesztésre használható PC-k és egy olyan is, amelyen adatbázisok futnak. A könyvtár 1994 és 2005 között az SRLIB rendszert használta, majd áttért az SLIB programra. Ezt hamarosan a HUNTÉKA fogja felváltani. Az első emeleten az új épületrészben található a kézikönyvtár és a helyismereti gyűjtemény. A könyvtár gyűjti a Somogy megyével és Kaposvárral kapcsolatos helyismereti szakdolgozatokat is. Szintén az első emeleten, de a régi szárnyban helyezték el a médiatárat és a folyóirat-olvasót. A könyvtár CD és DVD állománya jónak nevezhető. Az állományban még LP-k és videokazetták is találhatók, ezeket helyben is meg lehet hallgatni, illetve tekinteni. Az épület legfelső szintjén van a gyermekkönyvtár, melyben nagyon népszerű baba-mama klubot is működtetnek. A könyvtár előtt Borsos Miklós nőalakja figyeli derűsen a látogatókat. Pár lépésnyire Kling József Fejedelem című szobra áll a parkban. Ugyancsak ebben a parkban láthatjuk a város híres szülöttének, Nagy Imrének a szobrát – Paulikovics István alkotását –, amelyet az ’56-os forradalom kirobbanásának 40. évfordulója alkalmából állítottak.

A Művészeti és Kommunikációs Szakkönyvtárban Bernáczkiné Antal Judit várta kis csoportunkat. A Művészeti Főiskolai Kar épülete jelenleg Kaposvár belvárosában található, de hamarosan ez is az egyetemi város területére költözik. Érdemes tudni, hogy Magyarországon a Színművészeti Egyetem mellett itt folyik még felsőfokú színészképzés. A szakkönyvtár 8–10 ezer kötettel rendelkezik, amelyet szabadpolcon, ETO szakrendben helyeztek el. Elgyönyörködtünk a tetőtérben csinosan kialakított könyvtárban, és belenézhettünk a művészeti szakos hallgatók legfrissebb, nagyon dekoratív, nagyon kreatív szakdolgozataiba. Az épület földszintjén aranyos szobor, Gera Katalin Tündérrózsája várja a látogatókat. A pincéjében levő tömörraktárban kaptak helyet az egyetemre és elődintézményeibe beadott szakdolgozatok.

           

 

Ezután buszra pattantunk és kiviharzottunk a Rippl-Rónai villába a Róma-hegyre. Rippl-Rónai József a stílusújító modern festészet magyarországi meghonosítója volt. Franciaországból francia feleségével (Lazarine Baudrion) hazajőve 1908-ban vásárolta meg az 1868-ban, barokk stílusban épült, később az eklektika jegyében átalakított Róma-villát, amely haláláig a lakhelye volt. Akkor még – más közlekedés nem lévén – csacsifogaton jártak be a városba, ennek emlékét őrzi a belvárosban, a Fő utcán egy aranyos bronzszobor, Trischler Ferenc alkotása, amelyet 2009-ben avattak fel. A nagy parkkal övezett, hatszobás emeletes villában barátai szívesen vendégeskedtek. Építtetett később egy műtermet is a kertben. 1978 óta mindkét épület múzeum az eredeti bútorokkal és több mint kilencven műalkotással. Gazdag betekintést nyújt a művész minden festői korszakába. A képek cserélődnek – tudtuk meg –, pár képet elkérnek különböző ideiglenes kiállításokra, mások meg éppen visszajönnek egy-egy kiállításról. Így aztán érdemes többször is ellátogatni, és egyszer csak megismerjük az egész életművet. A villa kertjében a festő szoborgyűjteménye fogadja az érkezőket. Rippl-Rónai a festészeten kívül üvegablakokat tervezett és készített. 1912-ben az ő keze alól került ki az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablaka. Belsőépítészettel is foglalkozott és üvegtárgyakat tervezett.

 

 

            Most pedig beszéljünk kicsit Somogyország fővárosáról. Kaposvár a Kapos folyó két partján terül el, 130–140 m tengerszint feletti magasságon. A Balaton és a Mecsek között a zselici dombok ölelésében fekszik. Akárcsak Róma, hét dombra épült, lakosainak száma hetvenezer körül van. 2008-ban Az Év Településének választották.

1009-ben említették először a pécsi püspökség alapítólevelében. Váráról a XIV. században tettek említést, 1555-ben török kézre került, csak Buda visszavívásával egy időben szabadult a szultáni iga alól. Megmaradt bástyáját ügyesen tervezték be a nemrég épült bevásárlóközpont épületébe.

            A XVIII. században mezővárosi rangot kapott, nemsokára az Eszterházyak tulajdonába került, majd 1749-ben a megye székhelye lett.

Az 1798-as főispáni beiktatás alatt Csokonai Vitéz Mihály a városban tartózkodott, és ez az élmény ihlette a Dorottya című vígeposz megírására. A Fő utca sarkán áll a késő barokk Dorottya-ház – amely belekerült a műbe –, és eredetileg az Eszterházy hercegi uradalom tiszttartói háza volt.

            Gimnáziuma 1806-ban lett, a felsőfokú mezőgazdasági technikum 1961-ben nyitotta meg kapuit, tanítóképzője 1951-ben létesült.

            A XIX. század második felében épült ki a vasút, és ezzel egyre városiasabb jellege lett, iparosok, kereskedők költöztek ide, és lassan kialakult a mai Kaposvár. Első kőépülete 1774-ben épült barokk stílusban, előtte vályogból építkeztek. Ebben az épületben, az Arany Oroszlán patikában volt egy ideig patikussegéd a város szülötte, Rippl-Rónai József. Az első liftes épület – egy takarékbank – 1913-ban épült.

            Ma gyönyörű parkos, virágos város Kaposvár, utcánként más-más fasorral, tizenhat szökőkúttal. A szökőkutak száma a közeljövőben még néggyel bővülni fog. A belváros szinte épen maradt, szinte egységes, többnyire szecessziós.

Kaposváron természetesen létezik egy Rippl-Rónai tér, természetesen kis park is van a téren szökőkúttal és Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával.

A város híres szülöttei közé tartozik még Vaszary János festőművész.

            Nagy sétával zártuk a programot. A belváros szélén van a közlekedési csomópont, amely a vasútállomás, a távolsági és a helyi járatú buszpályaudvar hármasát jelenti. Az állomásépület valamikor a XIX – XX. század fordulóján épülhetett, annak a Pfaff Ferencnek a tervei szerint, aki a Műegyetemen Steindl Imre tanítványa volt, és Aradtól Zágrábig sok-sok kisebb-nagyobb vasúti épület öregbíti hírnevét. Kár volna hagyni, hogy a teljes pusztulásba süllyedjen…

            Szemben, a Színház park sarkán áll a „rosseb”-bakák, azaz a 44-es gyalogezred I. világháborús emlékműve, Jálics Ernő szobrászművész (aki maga is 44-es baka volt) alkotása, amely az oroszlánnal viaskodó Herkulest ábrázolja.

            1911-ben nyílt meg a híres – szecessziós stílusú – Csiky Gergely Színház, amelynek társulata a ’70-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett, és többé-kevésbé a mai napig tartja ebbéli státuszát. A színház terveit Magyar Ede és Stahl József készítették.

            A város központi terén áll a Városháza, a Nagyboldogasszony püspöki székesegyház (1993 óta püspöki székhely Kaposvár), a Kapos Hotel és az Erzsébet Szálló. A Városháza – ez már a harmadik ezen a helyen – Kopeczek György és Kertész K. Róbert budapesti építészek terve alapján készült, 1904. március 15-én avatták fel. A Nagyboldogasszony templom két homlokzati toronnyal 1737–44 között épült, ezt megelőzően vályogtemplom állt itt. 1886-ban Tandor Ottó neoromán stílusban alakította át, újabb tornyokkal, fiatornyokkal ellátva. Oldalában Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938-ban készült Szent István-kút van, Bori Jenő alkotása 1939-ből. A templom előtt rokokó Mária-oszlop áll. A Kapos Hotel elődje a sokkal díszesebb Korona Szálló volt, a mostani tulajdonos megpróbál valamit visszahozni az eredeti hangulatból. A volt Erzsébet Szálló épülete valaha Kohn Manó (Deák Ferenc javaslatára Kónyi Manóra magyarosított) tulajdonában állt. Kónyi parlamenti (Pest, Nagyszeben, Kolozsvár) gyorsíró volt, s egyben a magyar gyorsírás atyja. Hat kötetben gyűjtötte össze és magyarázta Deák beszédeit. A téren áll Kopits János 1911-ben készült Kossuth szobra. Miután nem tér a tér szökőkút nélkül, ide egy nagyon hangulatos háromlépcsőset terveztek. A templom, illetve a Nepumuki Szt. János szobor mellett indul egy nagy medencével, ebből kiágazik egy erecske, apró bugyogókkal, ez köti össze a nagyot egy kisebb kerek szökőkúttal.

            Még egy térre szeretnék kitérni, és ez az Európa park, amelyen Bors István (aki Borsos Miklós tanítványa volt) Munkácsy-díjas szobrászművész bronz Napkerék című körhintáját találjuk. Közepén életfa, a gyerekek három csodaszarvasra ülhetnek fel, és apuka – mert erő aztán kell hozzá – forgathatja. Most egy találós kérdés következik: vajon mit láthatunk még a téren – természetesen sok fát és bokrot, egy csinos szökőkutat és bónusznak tessék, még egy művészeti alkotás. Méghozzá egy tündéri darab, Wéber Klára 2008-ban készült Tótágas című bronz szobra, a következő szöveggel: Ha tótágast áll az életed csak simogass meg, és átszáll rád a derűm. Ezzel a kis térrel szemben áll az 1828 – 1832 között Török Ferenc somogyi táblabíró megbízásából épült klasszicista stílusú Vármegye Háza – timpanonja alatt a felirat: A közjónak  – ma múzeum.

            Itt a Fő utcán áll még egy aranyos eozin Zsolnay-kút, kos fejek köpik a vizet.

 

Eozin kos a Zsolnay-kútról

 

            Nagyon kellemesen, nagyon hangulatosan telt a két nap, sajnálhatja, aki nem jött velünk. A környéken még sok látnivaló volna, ezekért feltétlenül vissza kell menni. Köszönjük a kollégák kedvességét és külön köszönjük Éva szakértő vezetését.

 Horváth Tamás és Benczekovits Beatrix