Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 2. szám

Kitekintő

A többnyelvűség gyönyörködtet

Ezen a címen rendezett az Informatikai és Könyvtári Szövetség és az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2011. április 27-én konferenciát, melynek fő témája a fordítás volt, különös tekintettel az Európai Unió soknyelvű társadalmában elfoglalt helyére. A rendezvény helyszíne a 2010-ben Az év könyvtára címet elnyert Országos Idegennyelvű Könyvtár műemlék jellegű épületének hangulatos olvasóterme volt.

A konferencia résztvevőit Ramháb Mária, az IKSz alelnöke, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, majd dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője köszöntötte. Ramháb Mária kifejtette, hogy mivel a kommunikáció alapja a nyelv, a különböző nyelvű emberek közös nyelv híján csak fordítón, tolmácson keresztül érthetik meg egymást. A fordítónak (a legtöbb nyelv nem tesz különbséget fordító és tolmács között) azonban az általa közvetített nyelvekhez tartozó kultúrákat is ismernie kell, így jön létre segítségével a kultúrák közötti kommunikáció. Ugyanakkor a soknyelvű kultúra letéteményesei a könyvtárak.

Dr. Szűcs Tamás beszédében kiemelte a fordítás szerepét az Európai Unióban, ahol jelenleg 23 a hivatalos nyelvek száma, ami az új tagok belépésével várhatóan növekedni fog. Az Európai Bizottság fontos célkitűzése a nyelvtudás népszerűsítése, bővítése mellett a soknyelvűség, a kulturális identitás megőrzése.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár szép feljárati lépcsője

Európa nyelve a fordítás – ezzel az Umberto Eco idézettel kezdte beszédét Hammerstein Judit, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A többnyelvűség Európa sokszínűsége, igazi erőforrása. Ebben a soknyelvű kulturális közegben különösen megnő a fordítás szerepe. Emlékeztetett arra, hogy a műfordítás Magyarországon a reformkorban önálló műfajnak számított, melyet legkiválóbb íróink műveltek, a kommunista diktatúra idején pedig sokaknak egyetlen megnyilvánulási lehetősége volt. Ma is sok szépirodalmi művet fordítanak le magyarra, pályázatokkal és egyéb lehetséges módokon ösztönözni kell magyar művek idegenre fordítását is.

Hammerstein Judit	Mátyássy Miklós

A rendezvény moderátora Kenéz Győző, Team Europe tag volt. A Team Europe az Európai Bizottság független szakértőkből álló előadócsoportja, célja az európai polgárok tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos tényekről, az EU intézményi felépítéséről és tevékenységéről. Tagjai egyetemi oktatók, közgazdászok, jogászok, közigazgatási szakemberek, újságírók, akik szívesen fogadnak felkéréseket konferenciákon, képzéseken és egyéb rendezvényeken való részvételre.

Mátyássy Miklós, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) magyar nyelvi osztályának vezetője ismertette a főigazgatóság megbízásából készült, a Fordítás szerepe az Európai Unió többnyelvű társadalmában című tanulmányt.

A DGT feladata a többnyelvűség támogatása és megerősítése az Európai Unióban. A jogszabályokat valamennyi tagállam hivatalos nyelvén közzé kell tenni, mivel ezek egyben nemzeti jogszabályokká válnak, ily módon valamennyi polgárra nézve kötelező érvényű. A törvényjavaslatokat mindenki számára elérhető módon, a lehető legszélesebb körű vitára kell bocsátani. Mindenkinek joga van a saját választása szerinti hivatalos nyelven hozzászólni az egyes kérdésekhez. Azonban a költséghatékonyság érdekében a bizottság belső ügyeit angolul, franciául és németül bonyolítja, csak akkor vált át a teljes többnyelvűségre, amikor más uniós intézményekkel, a tagállamokkal vagy a nyilvánossággal kommunikál. A Fordítási Főigazgatóság székhelye Luxembourgban és Brüsszelben van, ahol mintegy 1750 teljes állású fordító és 600 fő kisegítő személyzet dolgozik.

Mátyássy Miklós hangsúlyozta a fordítás fontosságát, jelentőségét a soknyelvű Európa kulturális, tudományos és gazdasági életében, ennek megismertetését a széles közvéleménnyel. A többnyelvű államokban (pl. Benelux, balti államok) az emberek ismerik a fordítás jelentőségét, itt a közhivatalok és a vállalatok hajlandóbbak is anyagi áldozatra a minőségi fordítás érdekében.

Kenéz Győző, mint a magyar fordító- és tolmácsképzés megálmodóját és megvalósítóját jelentette be Dr. Klaudy Kinga egyetemi tanárt, az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének vezetőjét. A soknyelvűség gyönyörködtet, de vajon boldog-e a fordító? – tette fel a kérdést Klaudy Kinga. A fordító személyével nem foglalkozik szinte senki, a fordító láthatatlan. Ennek a láthatatlanságnak a különféle értelmezéseit, a fordító személyiségének hatásait a fordításra világította meg a professzorasszony. A fordítás minőségére hatással van a fordító kognitív állapota, tudása, élettapasztalata, önképe, attitűdje, érzelmi állapota, szociokulturális körülményei. Külön figyelmet érdemel a fordítók terminológus szerepe.

Barna Imre műfordító, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, az Európa Kiadó igazgatója A műfordítás és az igazi szójátéknak hangzó címmel tartott érzelem- és gondolatébresztő előadást. A fordító nem azt írja le, ami a saját fejében született, hanem megérti a szöveget és saját szavaival újraírja, azaz rekonstruálja az eredeti szöveget. Elvben minden fordításnak csak egy változata lehetne, ám a fordító személyisége és más traduktológiai tényezők alapján elmondható, hogy ez lehetetlen. Nincs mű- és igazi fordítás, csak fordítás van. Ám ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel: mitől jó és mitől rossz egy fordítás, nevezhetünk-e fordításnak egy rossz fordítást, vajon jó-e, ha a fordítónak van saját stílusa, alkotótárs-e a műfordító?

Befejezésül Barna Imre felhívta a figyelmet a szerzői jogok kérdésére. Minden jóslat ellenére ma többen írnak-olvasnak, mint valaha, más kérdés azonban, hogy mit. Ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, nem lesz, aki a szerzőt megfizesse, és ez a tudományos és szakkönyvkiadás válságát jelentheti.

Simon Éva, a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének elnöke zárta az előadások sorát. Kihangsúlyozta a nyelvtudás fontosságát, ugyanakkor felhívta a figyelmet az angol nyelvi hegemónia miatti uniformizálódás veszélyére, ami annak ellenére fennáll, hogy a világ a nyelvek megmaradásáért küzd.

Barna Imre	Simon Éva és Kenéz Győző

A mezítlábas zenészek: Bartek Zsolt, Bodrogi Éva, Koltai Kata és Gyabronka József

A rendezvényt a Barefoot Musicians társulat Mezítlábas opera című összművészeti előadása zárta, melyet Rossini, Puccini, Erkel, Gounod, Donizetti, Bizet, Goethe, Murger, Merimée, Katona József, Apollinaire műveiből állítottak össze virtuóz módon maguk az előadók. A válogatást az örök téma: a szerelem, a szerelmi kapcsolat különböző fázisai szerint fűzték össze. Az előadás az Országos Idegennyelvű Könyvtár felkérésére, a Balassi Intézet támogatásával jött létre. Ihletője az a szellemi pezsgés, nyelvi kavalkád volt, mely a romantika korának Európáját jellemezte.

Pálfai Annamária