Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 3. szám

Kitekintő

 

Hortobágyi Madárpark

 

Hortobágy falu sok nevezetessége közül az egyik legérdekesebb a Kilenclyukú híd szomszédságában elhelyezkedő Hortobágyi Madárpark, melyet a hortobágyi Madárkórház Alapítvány működtet.  Közhasznú tevékenységének fő célja beteg, sérült vadmadarak állatorvosi kezelése, kórházi ápolása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése. A cél mindenkor a teljes rehabilitáció, a madár visszajuttatása természetes élőhelyére, ahol betöltheti a természet által neki rendelt szerepet, vagyis szaporodhat és utódokat nevelhet. A kórházba került madarak 35-40%-át sikerül visszajuttatni a természetbe. A maradandó károsodást szenvedett, a természetben önálló életet folytatni képtelen madarakat bemutatásra használják vagy tenyésztésbe fogják, utódaikat repatriálják. Emellett fontos célja az alapítványnak a fenti tevékenységekkel kapcsolatos tudományos kutatás végzése, a tevékenység bemutatása és oktatása, a természetvédelem jelentőségének bemutatása.

 

Tó a madárparkban

 

Hortobágy faluba érve már messziről felhívja magára a figyelmet a nagy röpde, így könnyű megtalálni a madárparkot, mely nagyrészt uniós pénzből megvalósított madárkertekkel, öko-teleházzal, látogatható röpdékkel, egyedi kialakítású játszótérrel várja látogatóit. A gyerekek kedvence a gyerekröptető, ahol egy kifeszített kötélpályán egy fából faragott sassal repülhetnek, a felnőtteknek pedig kellemes séta esik a természetes anyagokból készült sétányokon, az élőfából kialakított hidakon a tavacskák és szigetek között.  Láthatunk kisebb röpdéket a tenyésztésre kiszemelt, a szabadba vissza nem engedhető röpképtelen madarak számára. A bagolyvár a baglyok természetes fészkelő helyeit utánozva a szabadon nem bocsátható baglyok szaporodását szolgálja. A repülni többé nem tudó gólyapároknak bekerített birodalmuk van, ahol a földön nyugodtan fészket rakhatnak, és egészséges utódokat nevelhetnek. 

Az épületben diorámás kiállítás mutatja be a puszta élővilágát, a vadon élő madarakra leselkedő veszélyeket. A vadon élő madarak sérüléseit, betegségeit szinte kizárólag az ember és tevékenysége okozza, ezért megmentésük erkölcsi kötelességünk. Az emberi civilizáció megváltoztatta a természetes környezetet, a változások mértéke és sebessége pedig egyre nő. Akár a teremtésben, akár az evolúcióban, vagy a kettő keverékében hiszünk, látnunk kell, hogy a természet ezekkel a gyors változásokkal nem képes lépést tartani. 

 

Az ’50-es években a hortobágyi gulág egyik barakkja volt, ahova több száz embert zsúfoltak be,
jelenleg a látványkórház működik benne

 

A kórházba kerülés leggyakoribb okai a baleseti sérülések, áramütés, lőtt sérülés vagy mérgezés. A baleseti sérültek leggyakrabban autóbaleset áldozatai. Általában kis- vagy középtermetű madarak, amelyek a nem megszokott, a megengedettnél nagyobb sebességgel száguldó autók távolságát nem tudják felmérni, ráadásul éjszaka elvakítja őket a reflektorok fénye. Ezek a sérültek általában polytraumatizáltak. A repülő zsákmányt üldöző, tükröződő üvegfelületnek vagy fehér falnak ütköző madarak agyrázkódást szenvednek, a nagytestű és hosszú szárnyú fajok pedig rossz látási viszonyok között szoktak légvezetéknek ütközni, ami általában alkartörést okoz. Előfordul még lábtörés, ez a fészekből kiesett fiókákra jellemző.

Áramütés akkor éri a madarakat, amikor a villanyoszlop fém keresztágára ülve szárnyukkal hozzáérnek az egyik vezetékhez és ezzel zárják az áramkört. Ha túl is élik az ilyen sérülést, az áramkört záró végtagjaik részben vagy egészben elhalnak. A fém keresztágak műanyag szigetelő papuccsal való ellátása lehetne a megoldás erre a problémára.

Magyarországon és az Európai Unióban minden ragadozó madár védett, sehol és semmilyen körülmények között nem vadászható, mégis évente több madarat lőnek le vagy mérgeznek meg orvvadászok. Az egyes ragadozó madarak faji hovatartozása a laikusok számára esetleg nehezen meghatározható, de a ragadozó madarak egész habitusa, formája annyira eltér a többi madártól, hogy lelövésük esetén csak szándékosságról lehet szó. Gyakran lesznek orvvadászok áldozatai énekes madarak is, de ezek többnyire nem kerülnek kórházba.

Méreg általában a mezőgazdasági kemizáció során jut az élő vizekbe, károsítva ezzel az ott élő és halászó madarak egészségét. Mérgezést okoznak a csávázott vetőmagok és a rágcsálók ellen kihelyezett mérgek is. Ragadozó madarak számára felállított ülőfák hatékony megoldást jelenthetnének a mezei rágcsálók ellen. Emellett minden évben előfordulnak szándékos mérgezések is.

Fertőző betegségek oka gyakran az állattartás és a veszélyeshulladék-kezelés szabályainak figyelmen kívül hagyása, amikor beteg háziállatok vagy azok tetemei kerülnek a természetbe.

Gyakran a baj többrétű, hiszen a fertőző betegségtől vagy mérgezéstől szenvedő madár könnyebben válik baleset áldozatává.

 

A sas műlábat kap

 

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház megálmodója, megteremtője és vezetője közel 30 éve foglalkozik vadmadarak gyógyításával. Az állam a madárkórház működési költségeinek fedezésére nem biztosít rendszeres támogatást, néhány éve a teljes megszűnés veszélye fenyegette. Jelenleg a madárkórház igényes csontműtétek szakszerű végzésére is alkalmas műtővel, röntgennel, laborral, fertőzőbeteg elkülönítővel, intenzív osztállyal és a kor színvonalának megfelelő műszerezettséggel rendelkezik. A betegek elhelyezéséhez a gyógyulási fokuknak megfelelő méretű „kórtermeket”, kifutókat, röpdéket alakítottak ki. A kórház fenntartása szinte teljes egészében támogatóinak adományaitól függ. Az itt dolgozó maroknyi csapat lelkes megszállottsággal és szeretettel végzi munkáját, nagy figyelmet szentelnek nemcsak a betegeknek, hanem az erre járó látogatóknak is. Mindnyájan a legnagyobb tisztelettel beszélnek főnökükről, annak önfeláldozó munkájáról. Nappal gyógyít, kezel, operál, látogatókat kalauzol, pályázatokat ír, éjjel ügyel és gyakran műt – mondja egyikük.  

A madárkórház tevékenységének eredményes része a megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemléletformáló oktatás, nevelés, tájékoztatás. Ezt a célt szolgálja a többi létesítmény mellett a látványkórház is. A látogatók itt egyoldalú átláthatóságot biztosító, hangszigetelt üvegen át megnézhetik a „kórtermekben” lévő betegeket, és kisebb műtéteket, kezeléseket is végignézhetnek a műtőben. Természetesen vannak olyan műtétek, beavatkozások, melyek az avatatlan, laikus látogató számára nem ajánlottak, ezek egy szomszédos, zárt épületben zajlanak.

 

Röpde

 

A gyógyítás része a felkészítés a szabad életre, a visszavadítás. A madárkórházban a teljes rehabilitáció a cél, arra törekszenek, hogy a meggyógyult madarak be tudjanak illeszkedni a természet körforgásába. A kórház által kifejlesztett technológia szerint egyre nagyobb helyiségekben, zárt térben gyakoroltatják a repülést, majd egy szabadtéri röpdében a megfelelő repülési készség visszaszerzése mellett a túlélés szabályait is gyakorolhatják a madarak. Ezt a célt szolgálja a röpdében elhelyezett 2, egymással szemben elhelyezett villanyoszlop, melyek csúcsát és keresztágait villanypásztorral látták el. A gyógyítás során emberhez szokott madaraknak újra el kell szokniuk az embertől, ezért a nagy, 25 méter átmérőjű röpdébe a látogatók is bemehetnek, szabadon engedés előtt pedig riasztó hanghatással kellemetlen élményt társítanak az emberhez. Szabadon engedés után sem hagyják teljesen magukra a madarakat, az elengedés helyén egy ideig a megszokott táplálékukat helyezik el, és lehetőség szerint figyelemmel kísérik további sorsukat.

 

 

Tanulságos és szép napot tölthetünk el a madárparkban, ahova feltétlenül érdemes elvinni gyermekeinket is. Aki egyszer a saját szemével látja az emberi felelőtlenség vagy pillanatnyi haszonkergetés miatti károkozás következményeit, látja azt az erőfeszítést, amivel az állatorvos és elkötelezett kis csapata küzd a madarakért, látja azokat a madarakat, amelyek soha többé nem élhetnek szabadon, nem maradhat többé közömbös a természetvédelem iránt.

A madárkórház egész évben minden nap 9-től 18 óráig várja látogatóit, ezen kívül túrákat is szerveznek, ahol a látogatók szakvezetéssel ismerkedhetnek meg világörökségünk, a szikes puszta növény- és állatvilágával.

 

Pálfai Annamária