Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 3. szám

Kitekintő

 

A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért

 

2011. június 27-én az Országos Széchényi Könyvtárban került sor A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére című sikeres és megvalósuló TÁMOP pályázat záró rendezvényére.

A rendezvény házigazdája Dippold Péter igazgató, a pályázat projektvezetője volt. A résztvevőket Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte. Elmondta, hogy az OSzK feladata kettős. Egyrészt a nemzet emlékezetének feladatát tölti be, másrészt ki kell emelkednie a magyar könyvtári rendszerből, és zászlóvivőnek kell lennie. Ezt követően arról beszélt, hogy a könyvtárak adnak hátteret a tanuláshoz, amely örök, szüntelen megújulást jelent. Magyarországon cél a dokumentumok egyenlő esélyű hozzáférése. Ennek a célnak az elérésében a könyvtáraknak fontos szerepük van. Az egyenlő esélyű hozzáférést segíti elő a most zárult projekt is, melynek során 227 millió forintot költöttek el.

A köszöntő után dr. Sajó Andreának, az OSzK főigazgatójának bevezetője következett. Ismertette, hogy az elmúlt másfél évben a TÁMOP projekt keretében milyen fejlesztések történtek. Megújult a MOKKA, és megtörtént az ODR-rel való összevonása. Az OSzK elektronikus katalógusába kétszázötvenezer új rekord került. 2010-ben egyéves országos olvasás-népszerűsítő programot indítottak. A fejlesztéseket összehangolták más, vidéki (Debrecen, Miskolc, Veszprém) könyvtárak fejlesztéseivel.

A köszöntő és a bevezető után Dippold Péter foglalta össze a projekt történetét. Takarékossági okokból a pályázatot a munkatársak írták meg; először nem tudták, jól döntöttek-e, de utólag látható, hogy igen. A családi olvasásról és a retrospektív konverzióról szóló közbeszerzési szerződéseket 2010 júniusában, míg a MOKKA fejlesztési szerződést 2010 októberében írták alá.

Az első előadó Rácz Ágnes igazgató volt. Előadása Az OSzK elektronikus katalógusának fejlesztése címet viselte. Bevezetésképpen, bemutatta az OSzK elektronikus katalógusának fejlődését a NEKTÁRon és a Dobis-Libisen át a 2000 óta használt Amicusig.

A mostani retrospektív konverzió során az 1926-1950 közötti cédulakatalógust digitalizálták. A hetvenmillió forint értékű közbeszerzést a Media Services Kft. nyerte el. A katalóguscédulákat az OSzK munkatársai szkennelték be, és ezután a szkennelt anyagot adták át további feldolgozásra. (Az adatrögzítők 250 Ft/cédula áron dolgoztak.) A feldolgozott anyagot helyesírási és formai szempontból egyaránt ellenőrizték, jó néhány esetben kézbe vették a könyvet is. Az adatrögzítés 2010. június 21-én indult és 2011. március 7-én fejeződött be. 249 ezer cédulát digitalizáltak, amelyből 262 ezer bibliográfiai rekord született. Ezekhez a rekordokhoz a példányrekordokat is hozzákapcsolták.

Rácz Ágnes végül a hátralévő feladatokról beszélt. Nincs még kész a sorozati jelzeteken lévő dokumentumok retrospektív konverziója. A különgyűjteményeket leírták, de nincsenek az Amicusba kapcsolva. Nincs feldolgozva a Könyvtártudományi Szakkönyvtár anyaga sem. Az online katalógusok indexeit karban kell tartani és a besorolási rekordok egységesítésére is szükség van.

Előadását azzal fejezte be Rácz Ágnes, hogy a mostani retrospektív konverzió jelentős lépés egy hosszú úton. 

A következő előadó Bánkeszi Katalin címzetes igazgató volt, aki Komplex könyvtári informatikai megoldás – a MOKKA közös katalógus és a Köztaurusz továbbfejlesztése címen tartott előadást. A MOKKA fejlesztését, amely gyakorlatilag egy új MOKKA adatbázist jelent, a Monguz Kft. és az E-Corvina Kft. alkotta konzorcium nyerte el. A közbeszerzés értéke 41,96 millió forint volt.  Az új MOKKA-ba integrálták a Monguz és az E-Corvina által szállított integrált könyvtári rendszerek komponenseit. A MOKKA programja nyílt forráskódú, nagyrészt újraírt programrendszer. A kódot a munka végén a konzorcium átadta az OSzK-nak. A konzorcium vállalta, hogy egy évig díjmentes lesz a support. A megújult MOKKA új webfelületet kapott, szorosabb lett a kapcsolata az ODR-rel, és megújult a statisztikai rendszere.

A MOKKA újdonságainak ismertetése után Bánkeszi Katalin a munka ütemtervéről beszélt. 2010 januárjában kezdődött a projekt. Egy hattagú szakértői csoport három hónapos munkája után kezdődött a közbeszerzés előkészítése. 2010 augusztusában írták ki a közbeszerzési eljárást. A munka rendszertervét novemberben készítették el és 2010 decemberétől 2011 májusáig tartott az új program elkészítése. A MOKKA egyesület május végén vette át a kész programot. A munka során nehézséget okozott, hogy az ODR közbeszerzés csúszott, és hogy két fejlesztői csoport munkáját kellett összehangolni.

Az új MOKKA-nál cél a gyűjtemények egységes elveken és szabványokon alapuló teljes körű feldolgozása, a párhuzamosságok és a duplikált feldolgozás kiküszöbölése, korszerű technológiák alkalmazása a szolgáltatási színvonal javítása érdekében, a résztvevő könyvtárak munkatársainak képzése, és igényes szolgáltatások kialakítása a könyvtári rendszer, valamint a felhasználók számára.

A megújult MOKKA-ba való betöltésnél új módszereket találtak ki a rekordok egységesítésére, a duplum szűrésére, és lehetővé vált az analitikus tételek fogadása. Szintén újdonságok vannak letöltésre és csoportos rekordmódosításra. Saját adataik karbantartására a könyvtáraknak adminisztrációs felület készült. Működik a MOKKA wiki (wiki.mokka.hu), amely a könyvtárosoknak, az üzemeltetőknek és a fejlesztőknek ad információt a közös katalógusról, a partnerkönyvtárakról, a csatlakozásról stb.

Bánkeszi Katalint Ungváry Rudolf követte, aki a Köztaurusz fejlesztéséről beszélt. A Köztaurusz, amely a közművelődési terület fogalmait strukturált rendszerbe foglaló tezaurusz, jelenleg 84600 lexikai egységet tartalmaz. Relex tezauruszkezelő programja érti az összes MARC és HUNMARC mezőt. A Köztaurusz nemcsak fogalmak, hanem geokoordináták kezelésére is képes. Mostani fejlesztése szintén a Monguz – E-Corvina konzorcium munkája, értéke 6 millió forint volt.

Dr. Koltay Klára a DEENK főigazgató-helyettese következett, aki A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata címmel tartott előadást. A jelenlegi ODR 2,5 millió rekordot tartalmaz. 1100 regisztrált könyvtár évi 40.000 kérést indít. Az ODR fejlesztése a TIOP-1.2.3 és a TÁMOP-3.2.4 pályázatból valósult meg. Ezt a fejlesztési pályázatot is a Monguz – E-Corvina alkotta konzorcium nyerte meg. Az ODR funkcionális fejlesztése során lehetővé vált az olvasói nyilvántartáson alapuló, olvasói kérésindítás (saját könyvtár közvetítésével). Ez a kérésindítás részletesebb példányinformációk alapján történhet. Átalakult a kérésnyilvántartó rendszer (lehetővé vált a kérés teljes életciklusának követése). Fejlesztették a könyvtárnyilvántartást, melynek karbantartói az egyes könyvtárak lettek, és amely több szintűvé vált. A megújult ODR példánytár és lelőhely-adatbázis, könyvtárakat és szolgáltatásaikat nyilvántartó adatbázis és könyvtárközi kérésadminisztrációs rendszer lett. Az ODR-t több adatbázissal (MOKKA, Matarka, Humanus, EPA stb.) integrálták. A MOKKA-ODR közös betöltéssel a helyi katalógusokból bibliográfiai rekordokat lehet MOKKA bibliográfiai adatbázisba tölteni, míg a helyi katalógusok példányadatait és folyóirat állományadatait a példánytárba lehet tölteni. A MOKKA- és az ODR-betöltő könyvtárak elkülönülnek.

Az utolsó előadó Ládi László a Könyvtári Intézet osztályvezetője volt, aki A Könyvtári Intézet olvasás-, web- és minőségfejlesztési programcsomagja címmel tartotta meg előadását. A programcsomag megvalósítása során az intézet több részprogramot elindított. Kísérleti műhelye volt a könyvtár 2.0 (web 2.0 könyvtári alkalmazásai) fejlesztéseknek. Könyvtári információs adatbázisokat hozott létre, szaknyelvi képzéseket indított és a Családi olvasás éve 2010 rendezvénysorozat keretében intenzív olvasásfejlesztési tevékenységet folytatott. A rendezvénysorozat majdnem egy éven át (2010. május 30. – 2011. március 31.) fogta össze a könyvtárak olvasásfejlesztő és olvasást népszerűsítő programjait. A kampány elsődleges célja az olvasási kompetenciák fontosságának hangsúlyozása volt, annak bebizonyítása, hogy olvasni érdemes. A rendezvénysorozat alatt a Könyvtári Intézet összefogott az IKSz-szel, és részt vállalt az Internet Fiesta tavaszi rendezvényeiben.

 

Horváth Tamás