Hegyaljai kirándulás

A Tokaji borvidék vagy Hegyalja a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága – mint kultúrtájat – 2002-ben vette fel a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. Az OMgK munkatársai erre a jeles vidékre vetették vigyázó szemüket október 9-ei tanulmányi kirándulásuk során. Nagyon szép napunk volt, és a szerencse is mellénk szegődött, mert az eső csak a hazafelé úton talált meg, mikor már a buszon ültünk.

Lássuk csak bővebben, mit is tudtunk meg!

            A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet, illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerincű borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken termő szőlőkből – az alacsonyabb savtartalom miatt – lágyabb borok lesznek, ezen a talajon az illatosabb fajták érzik jobban magukat. Az aszúsodást, vagyis a nemes rothadást a Botrytis cinerea penészgomba okozza. Tokaj-Hegyalján kívül más borvidékeken is megtalálható, de a termőhely, a mikroklíma, a Bodrog és a Tisza, valamint a megfelelő szőlőfajták miatt itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ez azonban a világon csak itt és a Rajna menti pincékben tenyészik. Ez a gomba fontos szerepet játszik a tokaji borok minőségében, ez adja az aszúbor sajátos illatát, zamatát, sötét aranysárga színét és viszonylag magas alkoholtartalmát.

            Már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés. A tatárjárás után IV. Béla hívott be olasz szőlőműveseket, akik Hegyalján telepedtek le (lásd Bodrogolaszi, Olaszliszka, illetve pl. a furmint szó latin, olasz eredetű). Zelenák István, a Hegyalja történésze rátalált Garai Máté (1571-ben halt meg) örökösödési levelére, amelyben említést tesz több hordónyi Asszú Szőlő Borról, ez tehát bizonyítja, hogy ekkor már készítettek aszúbort.

            Amikor XIV. Lajos megkóstolta a tokaji bort, a vinum regum, rex vinorum elismeréssel illette. A mondás latinul maradt fenn, jelentése: királyok bora, borok királya.

Azonban nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmeié is. A feljegyzések szerint Mozart egyik kedvelt itala volt a tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának heve diktálta a költőlelkű szövegírónak.

A nagy német költő Goethe pedig a Faustba szőtte bele a tokaji bor dicséretét.

Schubertnek a Tokaji bordala Gabrielle Baumberg (Batsányi János későbbi felesége) a Tokaji bor dicsérete című költeményére született.

            Az aszú annyi puttonyos elnevezésében, ahány puttonynyi (25 kg) aszúszemet tesznek hozzá egy gönci hordónyi (136 l) tokaji alapborhoz. Egy napi kevergetés után préselik ki a levét, amely fahordókba kerül, és a nemes penésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban érlelődik legalább három éven át, csak ezután palackozzák.

            A tokaji eszencia a saját súlya által kipréselődött szőlőlé, rengeteg vitamin és antioxidáns van benne, a legjobb roboráló.

Simkó Sándor Evinor Pincészete

            Az aszúkészítés rejtelmeibe Simkó Sándor borosgazda avatott be minket, ugyanis borkóstolással zártuk ezt a jeles napot.

            Kicsit azonban előreszaladtam. Mikor elhatároztuk, hogy erre a tájra kirándulunk, konkrét elképzelésünk, Sárospatak virágos városa és szépen rendbe hozott vára lebegett a szemünk előtt. Ezért aztán felvettem a kapcsolatot Halász Magdolnával, aki a Zrínyi Ilona Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, nagy tudású, kedves, segítőkész, intelligens, lokálpatrióta, és megkértem segítsen nekünk. Ezer köszönet ezúton is a programok szervezéséért, a csodás vezetésért, a ránk áldozott napjáért.

            Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések 904-ben említették. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt. Várát I. Endre építtette, és itt született 1207-ben II. Endre és merániai Gertrúd lánya, Szent Erzsébet. Zsigmondtól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1531-ben megalapították a legendás Sárospataki Református Kollégiumot, amely az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650–1654 között itt tanított Comenius.

Több híres nemesi család is magáénak tudhatta a várát, többek között a Dobók (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost, egyszer a kurucok, másszor a labancok birtokolták. 1708-ban volt itt (a Vörös-torony lovagtermében) az utolsó kuruc országgyűlés. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból is aktívan kivették a részüket a patakiak.

1871-ig mezőváros volt, ekkor megszűnt ez a rang, így nagyközséggé alakult. A XX. század elejétől 1956-ig járási székhely volt, végül 1968-ban ismét várossá nyilvánították.

            A sárospataki várban kezdtük a napot, a Vörös-tornyot és a Rákócziak dicső kora című kiállítást néztük meg. A vár bejáratánál áll Somogyi József lovas szobra az ifjú II. Rákóczi Ferencről. A vár ékessége a reneszánsz szárny, a Perényi- vagy Lorántffy-loggia. A szép könyvtár ablakaiban, az udvar felől, csodásan tükröződik a vár. Nagyon tetszett a várkápolnában az osztrák festő Szt. Erzsébet oltárképe, érdekes a lovagterem Perényi-címerének furcsa állatfeje. Megtudtuk, hogy 1650 körül divatba jött a szobák csempézése. A megújult ágyúteraszról csodás kilátás nyílik a Bodrogtól szép időben akár Tokajig.

A Sub Rosa terem csodás mennyezete alatt gondoltunk a Ferencekre, Nádasdyra, Frangepánra, Rákóczira, és Zrínyi Péterre, akik a XVII. század közepén I. Lipót ellen szerveződött főnemesi konspiráció fő alakjai voltak. Kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezű törökellenes politikájából.

A Vízi kapun tátikák kapaszkodnak a kőfalba. Itt a szabadtéri színpad, ahol pl. a Zempléni Fesztivál egyes eseményei zajlanak. Jól látszik innen Sárospatak legrégebbi házacskája, míg alattunk a Bodrog csillogott a finom őszi napsütésben.

A Vártemplomba sajnos nem tudtunk bemenni, pedig ez Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, 1537-ben épült. Az ásatások során előkerültek az első – XII. századi – körtemplom romjai is. Valószínű, hogy ebben az ősi templomban keresztelték meg Árpád-házi Szent Erzsébetet. A templom előtti kis téren Varga Imre szobra a hazalátogató Szent Erzsébetet és férjét, IV. Lajos türingiai őrgrófot ábrázolja. Erzsébetet II. Gergely pápa avatta szentté 1235. május 26-án, pünkösdkor, a szoborcsoportot pedig a 750. évfordulón dr. Lékai László bíboros érsek avatta fel 1985-ben.

            Sokak számára a nap fénypontja a Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya volt. A Megyer-hegy 324 m magas, tömegét döntően horzsaköves–kovás riolittufa és hidrokvarcit adja. Nagy-nagy keménység jellemzi, kristályos zárványaival és üregeivel kifejezetten alkalmas malomkő-gyártásra. Már a XV. században működött itt kőbánya. Évszázadokon át hasonló technikával, hasonló szerszámokkal és persze kézi erővel dolgoztak. 1907-ben beszüntették a gyártást, a felgyülemlő fenékvizet már nem távolították el, és így lassan-lassan szép kis tóvá duzzadt. Később Tengerszemnek nevezték el. Legnagyobb mélysége 6,5 m. A tavat körbevevő sziklafalak nagyjából 70 méter magasak. A tavacska mellett láthatók a riolittufába vájt egykori bányász-szállások.

1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították, Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe. A Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, területe 1,07 hektár, szabadon látogatható.

Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület

3., 6., 10. fotó: Horváth Tamás

Az Origo internetes újság 2011-ben játékot indított Csillagtúra címmel, és Magyarország hét természeti csodáját keresték. Az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet jelölték az első helyre.

Szőlőtőkék és az ősz legpompásabb színeibe öltözött bokrok, fák szegélyezték utunkat a hegyoldalban. A tengerszem körül biztonságos korlátok vigyáznak a bámészkodó turistákra. Körbe lehet járni a tavat, felülről gyönyörű látvány a csillogó, szabálytalan alakú víztükör a sziklafalak között, aztán pedig a víz partjára is le lehet menni.

A Megyer-hegyi Tengerszem

2., 4., 13. fotó: Varga Péterné

A szőlő döntő többségét már leszüretelték, csak az aszúsodott fürtök várakoztak még a tőkéken, ezekre kutyás csősz vigyázott.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára az egyik kihagyhatatlan nevezetessége Pataknak, ezúttal azonban mégis ki kellett hagynunk, mert a szép régi könyvtárterem felújítás alatt áll, zárva van. Akár ezért, akár más indokkal, de Sárospatakra előbb-utóbb vissza kell menni!

Benczekovits Beatrix