Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 2. szám

Kitekintő

 

Szakmai nap a BME OMIKK-ban

 

Ünnep van a Budapesti Műszaki Egyetemen. 160 éves a Műegyetem könyvtára és 125 éves az OMIKK. A kettős évforduló tiszteletére szakmai napot rendeztek május 19-én, amelynek keretében kiállítás nyílt a könyvtár aulájában Könyvtárak a műszaki felsőoktatás és a kutatás szolgálatában címmel, valamint A felsőoktatási könyvtárak helyzete és jövője Magyarországon címmel konferencia zajlott a Nagyolvasóban. A két blokkból álló programnak két moderátora volt, Bakos Klára, a ZMNE Egyetemi Könyvtárának igazgatója, az MKE elnöke és Fonyó Istvánné, a BME OMIKK főigazgatója.

 

            A kiállítást dr. Zrínyi Miklós, a BME tudományos és nemzetközi rektorhelyettese nyitotta meg, nagyvonalakban ismertetve a két intézmény múltját, egyesülését, valamint a jelenlegi helyzetet, majd szót ejtett a jövő kilátásairól is. A tárlókba a két intézmény múltját idéző dokumentumokat, fényképeket, érdekes tárgyakat helyeztek el, a kiállítás október 19-ig lesz megtekinthető.

            A szakmai nap konferencia része oklevél átadásával kezdődött. Sebestyén Zsolt, az Állatkerti Alapítvány titkára a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő Szerencse névre hallgató uhubagoly örökbefogadásáról szóló oklevelet adott át Fonyó Istvánnénak.

            Első előadónk, dr. Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának főigazgatója A magyar felsőoktatási könyvtárak helyzete és jövője címmel először is a megatrendeket ismertette s azok hatását a könyvtárakra. Beszélt az EU-s felsőoktatási stratégiához való csatlakozásról, valamint a finanszírozásról. A Portál program felsőoktatási feladataira részletesen is kitért. Hangsúlyozta az egyetemi tudásvagyonhoz való hozzáférés lehetővé tételét minden érdeklődő számára, az olvasáskultúra fejlesztését, ezen belül értendő természetesen a digitális olvasáskultúra is. Nagyon fontos feladat a felnőttképzés támogatása, egyfelől az életminőség javítása, másfelől az egyéni versenyképesség növelése szempontjából. Végezetül a könyvtárak információellátásának összehangolására irányuló törekvésekről adott kis történeti áttekintést, amelyet az újjászerveződő EISZ program kialakításának körülményeivel zárt.

 

 

            Barki Katalin, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Könyvtárának igazgatója a főiskolai helyzetet mutatta be. SWOT-analízist végzett a témában, és elemezte ennek a könyvtártípusnak az erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve a fejlődési irányait. Érdekes volt hallani, hogy az integráció gyengeség, de egyben lehetőségeket is tartogat. Az igazgató asszony hangsúlyozta, hogy a regionális tudásközpontok kialakítása milyen fontos, valamint felhívta a figyelmet a minőségmenedzsmentre és a könyvtáros kulcskompetenciájára.

            A felsőoktatási könyvtárak jövője címmel tartott szellemes előadást dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója. Arról beszélt, hogy a könyvtáraknak idomulniuk kell az új használói igényekhez. A jelen helyzet átmeneti, és még így is marad jó darabig, de a trend az elektronikus tartalmak erős növekedése. Legfontosabb feladat a korai felismerés és a gyors reagálás – mondotta. Túl kell lépni a klasszikus könyvtár szlogenen, de meg kell tartani, és mellé új, könyvtár közeli szolgáltatásokat kell bevezetni, mint pl. a hallgatói ügyintézés. Leibnitz ideája végre megvalósulni látszik: a könyvtár maga az enciklopédia. Zárásképpen elmondta, hogy a nemzetközi szakirodalom tartózkodik az explicit megfogalmazásoktól, általában esszészerűen nyilatkoznak a könyvtár jövőjéről, illetve a jövő könyvtáráról. Olyan konklúzió azonban nincs, hogy a jövőben nem lesz könyvtár.

            Egyházy Tiborné dr., a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója Digitális könyvtár jelene és jövője – a magyar felsőoktatás tükrében című előadásában szólt az Európai Digitális Könyvtárról. Munkájában Magyarország is részt vesz, 2008 végére kétmillió, 2010 végére hatmillió tétel lesz a tervek szerint a könyvtárban. A jövő útja a tartalom feltárása – mondta az előadó –, nagyon fontos a minőség, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Itt ismét szóba került az EISZ, ezen a napon már sokadszor, de hisz nem véletlenül… A főigazgató asszony a szerzői jog kérdésére bővebben is kitért. A berni EU-egyezmény szerint szabadon használhatjuk a dokumentumot, egészen addig, amíg az nem sérelmes a mű rendes felhasználása szempontjából. Sok a visszaélés, lásd fájlcserélés, adatbázisokból való letöltés közvetlenül a PC-re. A diákok is gátlástalanul összemásolják az internetről a dolgozataikat, plágiumkereső programmal (L. SZTAKI honlapja!) kellene dolgozatot javítani. Nem ártana a könyvtárközi kölcsönzést is jogtisztává tenni, megoldás lehetne a haszonkölcsönzési jog, ez azonban azzal járna, hogy a kölcsönzött művek után szerzői jogdíjat kellene fizetni. Tizenkét EU-s ország már így jár el.

 

 

            Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója volt az utolsó előadó, és mindjárt azzal kezdte, hogy nagyon egyetért Barki Katalinnak azzal a megállapításával, mely szerint az egyetemek és főiskolák integrációja gyengeség és lehetőség egyszerre. Felhívta a figyelmet arra, hogy akik legjobban tudnak alkalmazkodni a világ változásaihoz, azok maradnak fenn, hogy az eredményeket meg kell őrizni és a nagy egészet kell fejleszteni, tehát az egész egyetemben kell gondolkozni. Fájlalta, hogy a hallgatóknak nem az egyetemhez, csak egyes karokhoz vagy intézetekhez van identitásuk.

 

 

            A záró program rendhagyó könyvtárlátogatás volt pincétől a padlásig – Liszkay Béla főigazgató-helyettes és Székely Ildikó könyvtáros volt a két kalauz. Érdekes részleteket tudtunk meg a Pecz Samu tervei alapján készült épületről, a háború nyomairól, az OMIKK-kal való egyesülés kapcsán történt átépítésről, valamint az óratoronyról. Érdekesség, hogy a könyvtár nagyolvasójának – az építése idején – Európa nem szakrális célra használt épületei közül, a legnagyobb volt a téglaboltozata.

            A könyvtárból kilépve még megcsodáltuk a Pecz Ármin tervezte kert fáit, bokrait, és egy tartalmas nap jóleső fáradtságával baktattunk ki a Budafoki útra.

Benczekovits Beatrix