Hazai tükör

Európai utakon

A sajtó - érthető okokból - sokat foglalkozik mostanában az Európai Unióval és betagozódásunk lehetőségeivel. Mezőgazdaságunkat - szerzője válogatja! - igen eltérő módon ítélik meg. Akad, aki nem szívesen adja meg az egykori iskolai nyelvhasználatból ismert "magasabb osztályba léphet" minősítést. Mintha valami különbözeti vizsgát kellene tennünk, hogy a közösség színvonalára kapaszkodhassunk.

Meggyőződésem, hogy erről szó sincs. Bizonyíték rá, hogy az akár kénytelen-kelletlen, akár önszántukból külföldre vetődő honfitársaink túlnyomó többsége megállja a helyét a messze idegenben is. Vagyis a hiba (ha egyáltalán hibát emlegethetünk) nem a mi szakembereink fölkészültségében rejlik.

Néhány közíró egészen más csomót keres és talál a kákán. Eszerint túl sokan ügyködnek a magyar mezőgazdaságban. Ha kevesebben volnának, többre mennének. Következik az oknyomozó szöveg: minél fejlettebb valamely ország, annál kisebb az agrárfoglalkoztatottak részaránya. Igaz, mintát erre is lehet hozni, csakhogy a véletlen egybeesés nem jelent logikai kapcsolatot. Gazdag ipari országokban - pl. Japánban - a mezőgazdaság valósággal dédelgetett tevékenység. Jókora támogatással emelik föl, tartják fönn. Többé-kevésbé hasonló törekvések figyelhetők meg néhány EU-tagállamban is. Ettől függetlenül ügyelnek mindenütt a helyi sajátosságokra, főleg a mezőgazdasági sajátosságokra.

A mezőgazdaság ugyanis merőben eltér a termelés többi ágától. Egy időben ezt tagadni illett (nálunk is, ideológiai érveléssel) és ki kellett alakítani az ipari mezőgazdaság képzetét. Bizonyára érdemes elmélkedni rajta, hogy a szántás lényegében a forgácsolással azonos művelet, és hogy a termelés a mezőn ugyanúgy tervezhető, mint a gyári gépsorokon. Sajnos, meglehetős időbe és környezeti pusztulásba került, mire ez a szemlélet megváltozott. A magunk kárán jöttünk rá, hogy az alapvető különbséget a leghangzatosabb jelszavak sem tüntetik el. Bele kell törődni, hogy a mezőgazdaságban a munka tárgya, egyúttal eszköze, a talaj maga is élő közeg, hasonlóképpen élő szervezet a növény és az állat. Egyiket se lehet úgy satuba fogni, mint a fém munkadarabot.

Világos, hogy mi az Európai Unióba csak olyan mezőgazdasággal léphetünk be, amilyennel éppen rendelkezünk. Természeti körülményeink attól jottányit sem változnak, hogy milyen határozatok születnek Brüsszelben. Saját lehetőségeink árnyékát át nem léphetjük.

Sokféle kisajtó nyílik viszont termelésünk ésszerűsítésére, vezérlésére. Nem tartom valószínűnek, hogy - az említett nézetek alapján - hozzáfognánk a falvak elnéptelenítéséhez. Éppen ellenkezőleg. Hiszen látnivaló, hogy az EU központi és körzeti költségvetéseiből jókora összegeket szán és áldoz a vidék lakosságának és arculatának megőrzésére, az elvándorlás lefékezésére. (Elég gond világszerte, hogy nőttön nő a metro- és megapoliszok, vagyis a 10 milliónál is népesebb városok száma.)

Abban a tévhitben szintén kár volna ringatózni, hogy a belépés ténye egy csapásra jólétet teremt, ahol minden testi munkát okos berendezések, minden szellemi munkát nagyszerű számítógépek végeznek el. Sokan fejtegetik a "farmgazdaság" előnyeit. Vajon nem felejtik-e el, hogy a mi tanyáink "farmosítása" (kapcsolatrendszer, közlekedés, energiaellátás, fölszerelés stb.) mekkora összeget emésztene föl? Ennyi pénz talán még a közös fiókokban sem hever el!

Nyilvánvaló, hogy hatalmas beruházások árán jócskán növelhető volna a termelékenység, csökkenthető lenne a "főfoglalkozású parasztok" hányada. Csakhogy akkor a vélt vagy valódi jövedelem tekintélyes részét azok segélyezésére kellene fordítani, akiket óhatatlanul tétlenségre kárhoztatnánk. Márpedig a munkanélküliség heveny és idült hatásairól aligha szükséges fejtegetésbe bocsátkozni. Láthatjuk, milyen buzgón iparkodnak valamennyi EU-tagállamban ettől a társadalmi veszedelemtől szabadulni. Ami minket illet, szentül hiszem, hogy a jelenlegi (alig 340 000-es) létszámnál jóval többet bízvást eltartana a mezőgazdaság, hasznosan, hatékonyan. Olyan ágazatok fölkarolásával, amelyekben a "kiművelt emberfő", a szakavatott munka elengedhetetlen. Az eredmény a legegyszerűbben azzal mérhető, hogy mennyi az egy közreműködőre vetített termelési érték. Világos, hogy a nagytáblás búza- és kukoricatermesztésben mások a méretek, arányok, mint - mondjuk - az aprómag vagy néhány egyéb, nagy figyelmet és hozzáértést követelő kertészeti vagy állati termék előállításában, esetleg földolgozásában. (Csak egyetlen példa: nem törvényszerű, hogy a budapesti vásárlónak a boltosok Kaliforniából vásárolt aszalt szilvát kínáljanak, kaliforniai zsebhez szabott áron.)

Számos EU-rendelkezés utal arra, hogy a mezőgazdaságnak az élelmiszer- és iparianyag-termeléssel egyenrangú feladata a környezetvédelem. A közpénzekből tekintélyes erővel támogatják ezt az irányzatot. Nyilván "odaát" is tudják, hogy az ún. "ipari tájat" létrehozni könnyű, de visszatermészetesíteni roppant nehéz.

Ha tehát figyelemmel kísérjük a 15-ök buzgólkodását, levonhatjuk a ránk is érvényes következtetéseket, mezőgazdaságunk eredendő, röghöz szabott jellegének föladása nélkül. Utóvégre ezúttal nem kényszerbarátságot kötünk, az "egy akol, egy pásztor" jegyében. Sőt, bizonyos előnyökre is szert tehetünk, ha beszürkülés, szolgai illeszkedés helyett különlegességeinkkel hozakodunk elő. Egyébként versenyképességünk ugyancsak kockán forogna, ha arra fanyalodnánk, amit a többiek esetleg jobban tudnak nálunk.

S. P.

Csatlakozást előkészítő munkacsoportok az FM-ben

A Földművelésügyi Minisztériumban PHARE és költségvetési támogatásból megkezdték működésüket az úgynevezett csatlakozást előkészítő munkacsoportok, amelyek egy-egy termékkörben az EU-csatlakozással összefüggő minden kérdést meg kívánnak ismerni és ismertetni a széles közvéleménnyel.

A munkacsoportok feladatai a következők:

Tanulmányozni kell az EU szakterületre vonatkozó joganyagát, követni a tagállamok és az EU- Bizottság által benyújtott véleményeket, biztosítani a folyamatos információáramlást az EU felől és tanulmányokat, jelentéseket készíteni a Magyarországot érintő kérdésekről. 2-3 tagországban tanulmányozni kell a nemzeti jogalkotást, meghatározni a magyarra fordítandó EU-szövegeket, tanulmányozni a Bizottság által elfogadott nemzeti és térségi programokat. További feladat a Magyarországon készült tanulmányok összegyűjtése, amelyek a Bizottság számára segítséget jelenthetnek a helyzetfelmérésben; részletes program kidolgozása Magyarország számára a jelenlegi EU-jogszabályok átvételére. Meg kell határozni az EU és a magyar joganyag közti különbségeket, egyszersmind azokat a tevékenységeket, amelyek a különbségek áthidalására meghozandók. Segítséget kell nyújtani a Bizottság felmerülő kérdéseire adott válaszok kidolgozásához. Statisztikákkal és tényekkel kell alátámasztani a magyar kormány tárgyalási pozícióját meghatározó vitaanyagokat, a munkacsoportokban résztvevő szervezetek között terjeszteni kell az összes hozzáférhető információt.

* ide tartozik a strukturális modernizáció és az integrált vidékfejlesztés témaköre,

** adalékanyagok, táplálkozástudomány, élelmiszerhigiénia, mikrobiológia, eredetjelzés, címkézés,

*** feldolgozott élelmiszerek, ide értve az alkoholtartalmú italokat, kivéve a szőlőbort.

A munkacsoportok mintegy 10 főből állnak. Állandó alkalmazott a munkacsoportokon belül a titkár, aki az említett feladatokat nagyrészt ellátja. A munkacsoportokon belül a köztisztviselőkön kívül részt vesznek az érdekképviseletek és egyéb nem-kormányzati szervezetek küldöttei is.

Az elnökök és titkárok nevét, valamint a Földművelésügyi Minisztériumon belüli elhelyezésüket az 5. oldalon közöljük. A titkárok a munkacsoport tevékenységi köréhez leginkább kötődő főosztályokon állnak rendelkezésre minden olyan kérdésben, amely az agrárágazat szereplőit az EU-csatlakozással kapcsolatban érdekelheti.Még 1996. év folyamán megkezdi működését a többi munkacsoport is, amelyek a következők:

- Bor

- Növényi olajok és magvak, fehérjetakarmányok, nyers dohány, vetőmagvak

- Marhahús, juhhús

- Sertés, baromfihús, tojás

- Állategészségügy

- Növényegészségügy

- Agrimonetáris kérdések, EU kereskedelempolitika, FEOGA, WTO, EU agrárpolitika

"Európai agrárismeretek" tanfolyam

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézetének Piacgazdaságtani tanszéke szoros együttműködésben az FM Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályával a korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezi az "Európai agrárismeretek" című tanfolyamot.

Ez a köztisztviselői oktatási program az országban az első volt és jelenleg is az egyetlen, amely egy minisztérium saját szervezésében, saját források igénybevételével zajlik.

Eddig négy oktatási csoportban mintegy 150 fő vett részt a tanfolyamon. 1996. októberétől az alapszintű tanfolyamon kívül beindul egy emelt szintű tanfolyam is, amely már egy-egy szakterület speciális szabályozását kívánja bemutatni.

Az EU intézményrendszere, a maastrichti egyezmény fő elemei, a Közös Agrárpolitika (CAP) céljai, változásai, reformja, az EU agrárpiac-politikájának alapvető jellemzői, az EU és a magyar agrárgazdaság közötti kapcsolatok változásai, az Európai Megállapodás agrárgazdasági intézkedései, a teljes tagság fő agrárdilemmái, a megoldandó feladatok.

Az EU intézményrendszer reformja, a kormányközi konferencia jelentősége, a CAP döntési mechanizmusa, az EU agrárpiaci szervezetei, minőségszabályozás az EU agrárrendszerében, az EU agrárstruktúrája az Európai Megállapodás adaptációja és továbbfejlesztése, a jogharmonizáció feladatai, a belső piaci integrációnkra vonatkozó feladatok, az állat- és növény-egészségügyi rendszer adaptációja, a magyar csatlakozás agrárgazdasági problémái.

Az agrárinformációs EU-Gyűjtemény megnyitása

Szeptember 30-a nagy nap az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Bp. I., Attila út 93.) életében, minthogy e napon avatták fel új részlegét, az Európai Unió Gyűjteményét. Az ünnepélyes keretek között magtartott megnyitón Gulácsiné Pápay Erika igazgató rövid üdvözlő szavai után L. Dafgard úr, a PHARE Európai Uniós Csatlakozást Előkészítő Csoport vezetője, majd Buzássy Lajos. h. államtitkár tartott ünnepi beszédet, hangoztatva az információ-ellátás fontosságát a csatlakozás elősegítésében. Utánuk az igazgatónő beszámolt az új részleg tevékenységéről és szerepéről, majd állófogadással ért véget a program.

A Gyűjtemény megteremtésében oroszlánrésze volt az FM-nek, mely jelentős anyagi támogatásával ily módon is kifejezésre kívánta juttatni azt a törekvését, milyen óriási jelentőséget tulajdonít az információellátásnak az agrárágazat EU-csatlakozásának elősegítésében.

Kétségtelen, az EU-csatlakozás előtti "várakozási időben" Brüsszel kapuján nagyobb bejutási eséllyel kopogtatunk, ha előbb a hazai mezőgazdasági színvonalat magasabbra emeljük, amiben az információszerzésnek egyre nagyobb a jelentősége. A csatlakozás előtti feladatok végrehajtásának egyik örvendetes eseménye a hazai legnagyobb EU-agrárinformációs gyűjtemény megnyitása. Az elegáns (mondhatni impozáns) teremben szakszerű elhelyezésben 400 monográfiával, több mint 30 folyóirattal, tématanulmányokkal, CD-adatbázisokkal, Interneten elérhető információkkal áll a Gyűjtemény az olvasók rendelkezésére. A szabadpolcon, szakrendben elhelyezett könyvállomány és a betűrendben megtalálható folyóirat-állomány nem kölcsönözhető, de térítés ellenében a kívánt részek másolhatók. Külön CD-ROM-terem áll az olvasók rendelkezésére az alábbi adatbázisokkal: CORDIS, Justis CELEX, L és C sorozat, EU Agriculture and Fisheries, Regio Map, Panorama of EU Industry.

A gyűjtemény hétfőtől csütörtökig de. 10 órától 15 óráig, pénteken de. 10 órától 14 óráig áll az EU-kérdések iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére. Az itt szerzett információk, közlések, adatok a szakemberek hozzáértő kezeiben arannyá nemesedhetnek. Így válhat ez az új gyűjtemény az EU-agrárinformáció jelképes aranybányájává.

EU-kibővítési konferencia Prágában

Prágában október 13-án, vasárnap este a Nemzeti Múzeum panteonjában gálaestével nyitották meg "Az EU kibővítése - Az európai politika, ökonómia és kereskedelem új kihívásai" témájú konferenciát.

A több mint 100 meghívottból álló küldöttséget a házigazdák nevében Karel Schwarzenberg igazgató köszöntötte, majd az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főbiztosa, Franz Fischler tartott ünnepi beszédet. A főbiztos egyértelműen kiállt az EU-bővítés ügye mellett, kiemelve az előttünk álló teendők sokaságát és a különböző agrárhátterű országokból érkezettek részére felkínálkozó véleménycserék fontosságát. 14-én, hétfőn a délelőtti ülésszak témaköre "Az EU és a további bővítés kilátásai", a délutáni ülésszak mottója: "Az EU a reform útján" volt. Ez utóbbi témakörben szólalt fel - nagy érdeklődés kíséretében - a magyar Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Benedek Fülöp államtitkár, vázolva a magyar agrárágazat EU-val kapcsolatos elképzeléseit. A következő napon is érdekes előadásokat lehetett hallgatni. A délelőtti szekcióülésen: "Az EU-tagság és hatása a gazdaságra és kereskedelemre; A bővítés szociális szempontjai" témakörben folytatódtak az előadások, majd délután "Az európai monetáris unió jövője és az EU-integráció kilátásai" témakör keretében hangoztak el fölöttébb hasznos és érdekes előadások.

Pályázat a PHARE beruházási támogatására

A Földművelésügyi Minisztérium, az Európai Unió Bizottsága, valamint a Mezőbank által kiírt PHARE Beruházás-Előkészítő és -Elősegítő (IPP) pályázat kedvező visszhangra talált a hazai mezőgazdasági kis- és középvállalkozók körében. Ezt bizonyítja, hogy a pályázókat segítő tanácsadó cégek szeptember végéig mintegy 4,5 milliárd Ft összértékű beruházásra vállaltak tanácsadást, ami több mint 1 milliárd Ft (5 millió ECU) PHARE támogatási igényt jelent. Ez már meghaladja a rendelkezésre álló 4,74 millió ECU-s EU támogatási keretet.

Ezenkívül október hó 25-ig 39, korábbi beruházási engedéllyel rendelkező és forráskiegészítést igénylő ún. FM támogatású pályázat érkezett mintegy 880 millió Ft teljes beruházási összeggel. Ennek támogatási igénye 152 millió forint (770 ezer ECU).

Nem számítva a már a Mezőbankhoz közvetlenül beadott beruházói pályázatokat, a kis- és középvállalkozói beruházó kedv eddig is túlszárnyalta a pályázati felhívásban (MÉM Értesítő ez évi 15. számában) megjelent 120%-os támogatási keretet, melynél a Földművelésügyi Minisztérium PHARE Segélyprogram Irodája a pályázatok befogadását leállíthatja.

A pályázatokat elbíráló döntőbizottság októberi, alakuló ülésén azonban úgy határozott, hogy a pályáztatást addig nem zárja le, míg a Mezőbank az eddig hozzá benyújtott pályázatokat hitelképesség szempontjából meg nem vizsgálta.

A különböző módon készült pályázatok fedhetetlen versenyeztetése érdekében, valamint az esetleg hiábavaló tanácsadás kiküszöbölésére a PHARE Segélyprogram Iroda a beruházási pályázatok befogadását 1996. október 1-jén felfüggesztette.

Az Iroda a döntőbizottság határozata alapján közleményt jelentetett meg a MÉM Értesítő 18. számában. Eszerint a döntőbizottság az IPP Projekt keretében érkező FM támogatású pályázatokat a gyors és szakszerű elbírálás, valamint a támogatott beruházások határidős elkészülése érdekében 1996. október 25-én lezárta.Így a döntőbizottság soron következő, november eleji ülésén a benyújtott pályázatok szakszerű elbírálása megkezdődhet és a bizottság kedvező döntése után a legjobb beruházói pályázatok azonnal számíthatnak a mezőgazdasági PHARE program tőketámogatására.

EU Innovációs Közvetítő Központ nyílik Magyarországon

Az Európai Unió IV. Kutatási és Műszaki Fejlesztési Keretprogramja keretében kiírt pályázaton az OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) koordinálásában szervezett konzorcium elnyerte a hazai innovációs közvetítő központ létrehozására és működtetésére az EU támogatását. Az így létrejövő központ egy már működő nemzetközi hálózat tagjaként a többi közép- és kelet-európai országban létesítendő központtal egyetemben, szervezett formában, egységes szemlélet alapján segítheti a hazai kutatókat és fejlesztőket a közös, európai léptékű kutatómunkába való bekapcsolódásban, elősegítheti a kutatási eredmények hasznosulását és a technológiatranszfer hatékonyabb művelését. Ennek eszköze a pályázati részvétel szakmai támogatása, a partnerkeresés, a magas színvonalú információterjesztés és szervezés. (Forrás: EU-INFO hírlevél, 1996:2,4:1)

Konferencia az innovációról

Október 28. és november 1. között az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár szervezésében a Thermal Hotel Héliában rendezték meg az "EU-INFOR '96 - INNOVÁCIÓ AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON" konferenciát. A rendezvény témája: Az Európai Bizottság Innovációs Programja, a programot ismertető Zöld Könyv megvitatása a tagországokban, a leszűrt tanulságok, az innováció fejlesztésére kialakított fő irányok és módszerek. Ugyanakkor behatóan foglalkoztak a hazai innováció állapotával, az EU Innovációs Programja nyújtotta lehetőségek kiaknázásával, a hazai innováció fejlesztésének lehetőségeivel, az EU hálózatába kapcsolódó magyar Innovációs Közvetítő Központ kialakításához és működéséhez nyújtott EU-támogatással. Két igen érdekes EU-előadást kell kiemelnünk a rendkívül változatos programajánlatból, ezek: 1./ Innováció az EU-ban, együttműködés a közép-kelet-európai országokkal; 2. Az EU Innovációközvetítő Központjának (IKK) halózata és az együttműködés a közép-kelet-európai országok innováció-közvetítő központjaival.

Első hallásra a témakörök talán nem álltak közel a hazai mezőgazdasági szakemberekhez. Az innováció egész gazdaságunkat átölelő fontosságának ismeretében elhangzott előadások és kísérő programok azonban sok hasznos ismeretet nyújthattak nemcsak a mezőgazdasági innováció szakembereinek, hanem mindazoknak, akik agrárágazatunk fejlesztését szívükön viselik.

Megkezdődött a mezőgazdasági költségvetés vitája

Az MTI jelenti, hogy a magyar kormányon belül hozzáfogtak az 1997. évi mezőgazdasági költségvetés kialakításához. A Pénzügyminisztérium 83 milliárd Ft-ot irányzott elő támogatásra, a Földművelésügyi Minisztérium viszont ragaszkodik a 101 milliárd Ft-os kerethez. Ugyanakkor a MOSZ arra figyelmeztet, hogy legalább 115-120 milliárd volna a szükséges összeg.

A MOSZ adatai szerint a mezőgazdaságnak juttatott összes állami támogatás ebben az évben (1996) várhatóan eléri a 90 milliárd Ft-ot, ezen belül 32 milliárd jut exporttámogatásokra. Az előző, 1995. esztendő folyamán a teljes (74,4 milliárdos) tételből 45 milliárd Ft-tal támogatták a mezőgazdasági kivitelt.

Érdekes képet mutat a nemzeti össztermékből a mezőgazdaság részaránya 1989 óta, amikor még az agrárágazatok a teljes GDP (1711 milliárd Ft) tekintélyes hányadát (270 milliárd Ft-ot) állították elő. Az előjelzések szerint a nemzeti össztermék 1996-ra 5955 milliárd Ft-ra várható, ebből a mezőgazdaság részesedése 735 milliárd Ft-ot ér el.

Csökkentett támogatás

Magyarország az 1986-1990 közötti időszakra kereken 300 millió dollár exporttámogatást ajánlott meg 16 élelmiszer-gazdasági termék forgalmazásának elősegítésére. Mind az összeg, mind a termékek száma csökkent az eredeti előirányzathoz képest. Balász Péter helyettes államtitkár nyilatkozata szerint a kormánynak le kell küzdenie a gazdaság átrendeződésével kapcsolatos nehézségeket, ezért minden tárgyaló félnek bizonyos türelmet kell tanúsítania.

A magyar küldöttség örömmel üdvözölné a kapott kiviteli keretek bővítését. Ezt azonban az Egyesült Államok és más, ugyancsak mezőgazdasági kivitelre utalt országok erősen ellenzik, arra hivatkozva, hogy akkor mások is jogosnak éreznék hasonló előnyök igénylését. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára azzal a kéréssel hozakodott elő, hogy létesüljön parlamenti bizottság és vizsgálja meg, ki a felelős a téves adatok közléséért.

A MOSZ vezetősége abban bízik, hogy a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) kötendő megállapodás révén 1997-ben a támogatás határértékét 32 milliárd Ft-ról 45 milliárdra lehetne emelni. Ha azonban ilyen megállapodás nem jön létre, a mezőgazdasági termékek exportjának ártámogatását 19 milliárd forintra fogják korlátozni. Ez pedig súlyos csapást mérne a kivitelben erősen érdekelt magyar mezőgazdaságra.
 

Vissza a tartalomhoz