Franz Fischler, az Európai Bizottság mezõgazdasági és vidékfejlesztési fõbiztosa magyarországi látogatása (június 15-18) során megismerkedett a magyar mezõgazdasági termelés, kutatás, oktatás és turizmus egy-egy típusával, valamint tárgyalásokat folytatott a magyar-EU kapcsolatok aktuális kérdéseirõl, kereskedelempolitikai problémákról.
Fischler úr az integrációs-szabályozási kérdéskörben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a privatizáció a gyakorlatban is mûködjön, ehhez a mezõgazdasági hitelezést biztosító vidéki bankhálózat kiépítését tartja szükségesnek, melynek megvalósításához kész támogatást nyújtani.
Az agrárkereskedelemmel kapcsolatosan elmondta, hogy az Európai Megállapodásokhoz tartják magukat és a továbbiakban is eszerint fognak eljárni. Kiemelte a minõség és a minõsítés fontosságát az export versenyképessége érdekében.
Az állat- és növény-egészségügyi ekvivalencia tárgyalásokat befejezettnek tekintette, mondván, hogy a megállapodás aláírás elõtti stádiumban van.
A PHARE-program kapcsán bejelentette, hogy a program keretében az 1995-1999-ig tartó idõszak alatt a magyar mezõgazdaság 65 millió ECU-t kap, amelybõl 42 millió ECU-t beruházásokra lehet fordítani. Jelezte, hogy egyéb - PHARE-on kívüli - programokat is, így pl. Magyarország és Ausztria közötti együttmûködést is szorgalmaz.
Említést tett a Fehér Könyvrõl, amely az Egységes Belsõ piaccal kapcsolatos minõségi elõírásokat és az ellenõrzést tartalmazza, amelyeket az EU a csatlakozni szándékozó KKE országok figyelmébe ajánl. Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az Európai Bizottság elkészítette a közép- és kelet-európai országok agrárgazdaságáról szóló országtanulmányokat, amelyek még titkosak. Az egyes KKE országok mezõgazdaságának helyzetét az EU csatlakozás tükrében írták le, és az országtanulmányok alapján készítették el azt az elemzést, amely az agrárpolitikák (különösen piacpolitikák) közelítésének stratégiáját tartalmazza. Az anyag megvitatására várhatóan szeptemberben kerül sor, melyre a KKE országok mezõgazdasági miniszterei is meghívást kapnak. Az így elkészített végleges változat alapján a decemberi spanyolországi csúcsértekezleten várhatóan egy újabb Fehér Könyvet fognak kiadni.
A magyar-EU aktuális kérdésekrõl szólva Fischler úr személyesen járt közbe a magyar meggy alacsonyabb beléptetési ára érdekében. A gyümölcsfélékre érvényes EU elõírások ugyanis nem tartalmaznak alacsonyabb beléptetési árat az ipari feldolgozásra szánt gyümölcsre, ami a magyar gyümölcstermelõk számára azt jelenti, hogy ellentétben a korábbi évekkel, egyáltalában nem tudnak ipari feldolgozásra szánt gyümölcsöt az Európai Unióba szállítani. Az engedélyezettnél alacsonyabb áron való szállítást az EU bünteti, a magasabb árat pedig a vevõk nem fizetnék meg. Ezért a meggyhez hasonlóan Fischler úr közbenjárását kértük a többi gyümölcs alacsonyabb beléptetési ára megállapítására is, pl. kajszi, körte, szilva exportja érdekében.
A magyar-EU adaptációs tárgyalások az Uruguay-Forduló, valamint az EU három EFTA országgal történt bõvülése következtében kialakult helyzet figyelembevételével már a múlt év nyarán megkezdõdtek, az EU adminisztráció nehézkessége miatt mindmáig nem sikerült lezárni és jogalapra helyezni a magyar-EU agrárkereskedelmet szabályozó megállapodást.
1995. július 1-jétõl december 31-ig ezért mindkét fél átmeneti intézkedésekkel kívánja biztosítani a hagyományos forgalom egészére vonatkozó - az Uruguay-Fordulót megelõzõ - piacrajutási feltételek érvényesülését.
Az Európai Unió ennek megfelelõen a megállapodásban rögzített termékkörre 60%-ról 80%-ra emeli az MFN-vámszintekre vonatkozó kedvezményeket, ami egyes termékekre kedvezõbb, másokra kedvezõtlenebb feltételeket jelent.
A tárgyalások során a magyar képviselõk az EU részérõl további koncessziókat, illetve adaptációs intézkedéseket sürgettek, pl. friss zöldség és gyümölcsök beléptetési árának csökkentését, valamint a vámok 50%-kal való csökkentését. Továbbá igényelték a borexportra való kedvezmények adaptációs korrekcióját is, amelyre azonban az EU tárgyaló fél szerint a Bizottság a Tanácstól nem kapta meg a tárgyalási mandátumot.
Az Európai Minõségügyi Szervezet és a Flamand Minõségügyi Központ "T.Q.M." (Total Quality Management, Teljes körû Minõségirányítás) bevezetésének tapasztalatai címmel a Földmûvelésügyi Minisztériumban 1995. június 26-28-án tartott szakmai továbbképzést. Az Európai Unió által elfogadott ISO 9000 sorozat szerint minõségbiztosítási rendszer tanúsítványát 1994-ben négy élelmiszeripari vállalat (BÁCSHÚS Rt., GLÓBUS Rt., KAGE Rt. és ZWACK UNICUM Rt.) szerezte meg.
1995. június 29-én a Földmûvelésügyi Minisztériumban rendezett Gyümölcslé Elõállítók Európai Minõségellenõrzõ Szervezete (EQCS) rendkívüli közgyûlésén a magyar résztvevõk szándéknyilatkozatot tettek a Gyümölcslé Elõállítók Európai Minõségellenõrzõ Szervezetének német-osztrák regionális szervéhez való csatlakozásra, amelyet Wiesenberger úr, az EQCS elnöke maximálisan támogatott. Az EQCS-hez való csatlakozás egyedülálló lehetõség arra, hogy egy magyar nemzeti szervezet az EU-tagság elérése elõtt, egy Európai Unión belül mûködõ szervezet tagjává válhasson.
A kertészeti árutermeléssel foglalkozókat bizonyára érdekli a Kerti Kalendárium 1995. évi 6. és 7. számában megjelent két kis ismertetés. A 6. szám 22. oldalán a paradicsomszabványokról, a 7. szám ugyancsak 22. oldalán az uborka EU-elõírásairól kapnak részletes tájékoztatást.