A tagállamok mezõgazdasági miniszterei megállapodtak abban, hogy a következõ gazdasági évben csökkenteni kell a kötelezõ ugarolás mértékét, bár a határozat számszerû adatokat még nem tartalmaz. A Bizottság az erre vonatkozó javaslatot július végéig terjeszti elõ. A döntés legjobb esetben szeptember közepére, de esetleg csak október végére várható, amit a termelõk már túlságosan késõinek tartanak.
Franciaország kívánságára a Bizottság kijelentette, hogy javaslatában figyelembe fogja venni a megreformált közös agrárpolitika céljait, különösen pedig a gabonafélék versenyképességét a takarmányozásban. A gazdasági év végéig kielégítõ átmenõ készleteket kell képezni. A Bizottság javaslata ki fog terjedni az önkéntes ugarolásra is. Az alapterület esetleges túllépése ebben az esetben az önkéntesen ugarolt terület 75%-ával csökkenthetõ lenne.
Baden-Württembergben a mezõgazdaság és a természetvédelem közötti jó együttmûködés kiváló példája a tagosítás újjárendezésének közösen lebonyolított programja, kiegészítve a "100 km új élõsövény" és "10 000 új gyümölcsfa" elnevezésû programokkal. A múlt év októberében befejezett program keretében lehetõvé vált az ökológiailag értékes területek természetvédelmi célú hasznosítása, a gazdasági és ökológiai szempontok együttes érvényesítésével.
Megítélésük szerint a kultúrtájak fenntartása és a fajok sokféleségének megõrzése csak akkor biztosítható, ha a földeket a környezeti tényezõk figyelembevételével, egyebek mellett biotópok létesítésével hasznosítják. Az ökológiai elszegényedés ellen csak a környezetbarát gazdálkodás nyújt védelmet.
Az együttmûködésben részt vesz egy fajdvédelmi programmal az erdészet is.
A Bizottság legutóbbi jelentése szerint az EU intervenciós gabonakészletei 1995 májusában tovább, a hónap végéig 6,5 millió tonnára csökkentek. Így az elõzõ hónapi készletek 2,0 millió tonnával, az összes mennyiségnek csaknem negyedrészével kevesbedtek. 1994 májusában 17,4 millió tonna gabonát készleteztek az intervenciós szervek, sõt egy évvel korábban, az agrárreform hatálybalépése elõtt még 29,0 millió tonnát. Különösen a szokványos búza és rozskészletek apadtak meg. A rozskészleteket terjedelmes, elsõsorban Ázsiába irányuló exportszállításokkal, májusban 810 000 tonnával, azaz 39%-kal 1,26 millió tonnára sikerült lefaragni. Megcsappantak a készletek a szokványos búzából is: április végére már csak 1,61 millió tonna maradt, míg az elõzõ év azonos idõpontjában még 4,53 millió tonnát tároltak. Az árpakészletek csökkenése kisebb mértékû volt: májusban az elõzõ hónaphoz képest csak 9%-kal, azaz 307 000 tonnával 3,26 millió tonnára estek, holott 1994 májusában még 6,37 millió tonna árpát raktároztak. A kukoricakészletek március óta teljesen kimerültek.
1995. július 7-én a Bizottság a június végén a tejtermékekre kiadott összes exportengedélyt érvénytelenítette. Az exporttérítést a sajtok és a sovány tejpor után 3%-kal, a többi tejtermék után pedig 5%-kal csökkentette. Ezeket a lépéseket azzal indokolták, hogy az új külkereskedelmi rendszer hatályba lépésének elsõ öt napján a szokásosnál jóval több exportengedély iránti kérelem érkezett. Sok esetben a szokott havi mennyiségnek több mint kétszeresét igényelték. Emögött nyilván spekulatív szándékok húzódnak meg, s azokat meg kell hiúsítani.
A Bizottság lépéseit az összes érdekelt erõsen kifogásolta, sõt egyesek panaszt kívánnak tenni az EU illetékes hatóságai elõtt. Szerintük éppen a Bizottság új szabályozása serkenti a spekulációt.
Az Európai Parlament az Európai Bíróság elõtt megtámadta az ökológiai mezõgazdaságról szóló EU rendelet VI. számú mellékletének azt a részét, amely a felsorolásba felvette a génsebészettel megváltoztatott mikroorganizmusokat. Az Európai Parlament a keresetet arra alapította, hogy a Bizottságnak ebben a kérdésben meg kellett volna hallgatnia az Európai Parlamentet, ami nem történt meg, továbbá arra, hogy a Bizottság mérlegelése helytelen, indokolása pedig hiányos volt.
A Bíróság a keresetet teljes terjedelmében elutasította és rámutatott arra, hogy a génsebészettel megváltoztatott mikroorganizmusoknak a rendelet VI. számú mellékletébe való felvétele még nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek az ökológiai mezõgazdaságban felhasználhatók.
A tejüzemekbe szállított tej menynyisége továbbra is csökkenõ irányzatú, ami a nyári idényre jellemzõ. Az 1995. június 18-án végzõdõ héten a tejfelhozatal 538 773 t volt, 1,3%-kal kevesebb, mint az elõzõ héten, de 3,2%-kal több, mint az elõzõ év megfelelõ idõszakában. Az év eleje óta a tejfeldolgozó üzemek 12,689 millió tonna tejet kaptak, 5,4%-kal többet, mint az elõzõ év megfelelõ idõszakában. A konzumtej kereslete kissé nõtt, de nem érte el az elõzõ évi szintet, a fehéráruk iránt pedig a meleg idõjárás miatt élénk kereslet mutatkozott.
A vajtermelés az említett héten 0,1%-kal 9359 tonnára esett vissza. Ez még mindig 9,8%-kal több, mint az elõzõ év megfelelõ idõszakában volt. Az Országos Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Intézetben június 20-án 18 480 t vajat tároltak intervenciós készletként. Az árak megszilárdultak, a csomagolt vaj iránti belföldi kereslet igen élénk volt, és a termelõk a harmadik negyedévben áremelkedésre számítanak.
Az EU-ban új irányelv készül az állattartó gazdaságok engedélyezésének szabályozásáról. Eredetileg azt javasolták, hogy a 100 számosállatnál nagyobb állományt tartó gazdaságok létesítéséhez legyen szükség engedélyre. Ezt azonban az érdekképviseletek erõs tiltakozásának hatására elvetették. Eddig olyan állattartó gazdaság létesítését kötötték engedélyhez, amelyben pl. a hízósertések férõhelyeinek száma legalább 700, a baromfiaké pedig 7000. A termelõk ebben a szabályozásban versenyképességük korlátozását látták. Az újabb tervezet szerint azoknak a gazdaságoknak a létesítését kötnék engedélyhez, amelyekben a baromfi-férõhelyek száma legalább 40 000, a hízósertéseké 2000, vagy az anyakocáké 750. A tervezetet az Európai Parlament még ebben az évben tárgyalni fogja.
Az új irányelv különösen a középméretû gazdaságok helyzetének szabályozásában tartalmaz új, általában kedvezõ elemeket. Változatlan maradt a közepes üzemméret meghatározása. Azok az üzemek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek hetenként legföljebb 20, évente pedig legföljebb 1000 számosállatnak megfelelõ húsmennyiséget forgalmaznak. Az egyes állatfajokra vonatkozó átszámítási tényezõk azonban a termelõk számára kedvezõen változnak. A vágósertés eddigi felsõ súlyhatára például csaknem a kétszeresére nõ. A tájegységi forgalmi korlátozások meszûnnek és a középméretû gazdaságok elvileg az ország egész területén forgalmazhatnak húst. A szomszédos országok területén azonban még a határövezetben levõ üzemek sem kereskedhetnek közvetlenül. Az irányelv megszavazásakor Nagy-Britannia tartózkodott, Hollandia és Portugália pedig a javaslat ellen szavazott. Ez a két ország azt kifogásolta, hogy az új irányelv a régebbinek számos rendelkezését enyhítette. Így azokat a gazdaságokat hozta hátrányos helyzetbe, amelyek a szigorúbb rendelkezések hatályának idején nagy - és ezentúl fölöslegessé váló - beruházásokat hajtottak végre.
A FAO most közzétett adatai szerint a világ 1994. évi almatermése 780 000 tonnával, azaz 1,6%- kal 48,16 millió tonnára nõtt. A legnagyobb termelõ országok: Kína, ahol a termelés az elõzõ évhez képest 10,1%-kal 10,00 millió tonnára nõtt és az Egyesült Államok, amelynek termése 2,5%-kal 4,93 millió tonnára emelkedett.
A világ körtetermése 1994-ben 3,2%-kal haladta meg az elõzõ évi szintet és elérte a 11,20 millió tonnát. Ennek csaknem egyharmadát Kínában termelték meg. Ott a termés 6,0%-kal múlta felül az elõzõ évi szintet. Jelentõs növekedés mutatkozott Spanyolországban (18,3%-kal 543 000 t-ra) és Franciaországban (1,2%-kal 341 000 t-ra) is.
A GATT-egyezmények, költségvetési kényszerek és környezetvédelmi követelmények befolyásolják ugyan az USA 1995. évi mezõgazdasági törvényét (Farmbill), de az agrárpolitikában lényeges változást aligha okoznak. A termelés irányításában az USA továbbra is alkalmazni fogja az ugaroltatást, amelynek mértéke a kukoricatermesztésben 7,5% lesz. A farmerek lehetõségein a költségvetés minél kisebb megterhelésével szándékoznak javítani. Az exporttámogatás tovább csökken. Ha emiatt a világpiaci árak emelkednek, ennek mindenki csak hasznát fogja látni. A belföldi és a világpiaci árak közelítésének ilyen módját jobbnak tartják az EU eljárásánál, amely ugyanezt a célt a belsõ árak lefogásával kívánja elérni.
Az USA továbbra is meg akarja õrizni világpiaci befolyását, elsõsorban a gabonaforgalomban. Amennyiben az EU bõvítése az USA piaci helyzetét gyengítené, kárpótlásra tart igényt.