EU-hírek

A mezõgazdaság foglalkoztatási szerepe

Az EU-ban 1994-ben az összes keresõ 5,5%-a tartozott a mezõgazdasághoz. A "csúcstartó" Görögország 20,8%-kal, követi Írország 13,1 és Portugália 11,8%-os arányú mezõgazdasági keresõ népességgel.

A közösség statisztikai szervezete (EUROSTAT) munkaerõ adatfelvétele szerint a spanyol, finn és olasz arány 9,9-7,7% között van. Angliában 2,1, Belgiumban 2,9, Németországban 3,3%-os a mezõgazdasági keresõk aránya, ám egyes tartományokban az országok átlag 2-3-szorosa. A Földközi-tenger mellékének tagországaiban általában jelentõs foglalkoztatási szerep hárul a mezõgazdaságra. Számos körzetben a keresõk 20-50%-ának ad munkát a mezõgazdaság.

Kifogásolt kedvezmény

Korábban Belgium azzal fenyegette Németországot, Görögországot, Spanyolországot, Franciaországot, Luxemburgot, Hollandiát és Ausztriát, hogy bepanaszolja õket az Európai Bíróságnál a virág és dísznövény értéktöbblet-adó kedvezmény miatt.

A Bizottság megvizsgálta a jogi helyzetet és megállapította, hogy az úgynevezett hatodik értéktöbblet-adó irányvonalat kell mértékadónak tekinteni. Az irányvonal kimondja, hogy a Miniszterek Tanácsának 1994 végéig kell a virág és dísznövény adójáról egyhangúan döntenie. Mivel ez nem történt meg, a virág és dísznövény értéktöbblet-adó kedvezmény alkalmazására vonatkozó engedély 1994. december 31.-ével érvényét vesztette. A Bizottság 1995 decemberében levélben figyelmeztette az érintett 7 országot, hogy a virág és dísznövény adóztatásában ennek megfelelõen járjon el.

Washington az EU búza exportadójáról

Az Egyesült Államok szerint ez az exportadó a világpiacon zavart okoz, áremelkedéshez vezet, és elsõsorban a szegény fejlõdõ országokat sújtja. Nem felel meg az érvényben lévõ világkereskedelmi megállapodásoknak sem. Az USA a jövõben sem alkalmaz ilyen eszközöket, és megbízható szállítóként lép fel a világpiacon.

Dr. Franz Fischler mezõgazdasági fõbiztos nem válaszolt közvetlenül az USA bírálatára. Hangsúlyozta azonban, hogy az EU hosszú távon piacfüggõ mezõgazdasági árakra kíván alapozni, mert csak így lehet versenyképes a világpiacon exporttámogatás nélkül.

Holland gyümölcskivitel

Hollandia 1995 elsõ 9 hónapjában 163 ezer tonna gyümölcs- és zöldségfélét exportált Oroszországba, 9%-kal többet, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Ezen belül azonban a saját termelésbõl származó kivitel az 1994. évi 103 ezer tonnáról 74 ezer tonnára csökkent. A 90 ezer tonnás idegen áruból 25 ezer tonna volt az alma. A saját termelésû almával együtt Hollandia összesen 55 ezer tonna almát szállított Oroszországba.

Szigorúbb környezetvédelmi elõírások

Az intenzív sertés- és baromfitartó telepeket az EU környezetvédelmi minisztereinek 1985. évi megállapodásához képest a jövõben szigorúbban kívánják ellenõrizni. A kisebb méretû üzemeket a szigorítás nem érinti. A tenyésztésben tartott állatok létszámának alsó határa még mindig magas, így többségüknek a változás nem jelent szigorítást, csupán a 85 000 vágóbaromfinál, 60 000 tojótyúknál, 3000 hízósertésnél, 900 kocánál többet tartó termelõkre vonatkozik.

Angela Merkel szövetségi szakminiszter bírálta a tervezetet, mert nehezen hangolható össze a német jogszabályokkal. Az EU Tanács döntése szerint az egybehangolást 1997 végéig kell a tagországoknak elvégezniük.

Az EU élelmiszersegélyek új szabályozása

Az EU fejlesztési támogatásért felelõs miniszterének 1995 végi határozata szerint a segélyprogramokat a harmadik országok általános fejlesztési terveivel összhangban kell a jövõben összehangolni. A költségvetés erre a célra 500 millió ECU-t irányoz elõ.

A program a fejlõdõ országok élelmezési biztonságát hosszú távon kívánja elõsegíteni. A fogadó országokban kialakult élelmezési szokásokra azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a jövõben. A szállítások ne okozzanak zavart a helyi piacokon, ne hátráltassák a saját termelés kibontakozását. Széles körû egyeztetés kívánatos a fogadó országgal. A Bizottság dönt 2 millió ECU segélyig; ennél nagyobb összeghez a tagországok véleményét is figyelembe veszik. Az új eljáráshoz az országok és a végrehajtó szervezetek jegyzékét is mellékelik.

Az agrárpolitika nem elegendõ az EU csatlakozáshoz

A német agrártárca vezetõje, Jochen Borchert a nemzetközi zöld hét 3. Kelet-Nyugat Agrárfórumának megnyitóján halaszthatatlannak minõsítette, hogy az európai reformországok hatóságait meggyõzzék a demokrácia és a piacgazdaság életminõséget javító hatásáról. Ennek az alapját a lakosság elégedettsége, az élelmezési helyzet javítása képezheti. Az EU bõvítését, a kontinens gazdasági és politikai stabilitását a német kormány ezáltal véli megteremthetõnek. A belépés feltételei meghatározottak. A Keleten jelentõs munkaerõt lekötõ mezõgazdaság várható átalakulása nyomán felszabaduló munkaerõ foglalkoztatásáról más nemzetgazdasági ágakban kell gondoskodni. Külföldi munkahelyek létrehozásával a közösségnek is gondoskodnia kell a foglalkoztatásról. A gazdaság növekedési ütemének fokozása a cél. Az elvárásoknak a lengyel, a cseh és a magyar eredmények felelnek meg leginkább.

EU9603