"Olvasta?"

Súlyosbodó vízhiány

A jó ivóvíz világszerte kevesbedik. Néhány év múltán az országoknak csupán egyharmadában lesz belõle elegendõ, s 40%-uk súlyos gondok elé néz. A világnépesség - különösen a harmadik világban - erõsen növekszik, ezzel együtt erõsödik a vízszennyezõdés. Az elõrejelzett éghajlati változások ugyancsak fokozzák a vízhiányt. A helyzet úgy alakul, hogy az összességben elegendõ vízkészletek eloszlása egyenetlenné válik. Az elkövetkezõ 2 évtizedben a városi lakosság száma elõreláthatóan megkétszerezõdve 3,7 milliárdra duzzad, a hiányos infrastruktúra és az elégtelen csatornázás pedig tovább rontja a kilátásokat. A vízhiánnyal járó veszély elhárításához szükséges összegek ésszerû felhasználásában nemzetközi összefogásra volna szükség, és a takarékos vízfelhasználást feltétlenül támogatni kellene. Evégbõl javasolják a víz árának szabályozását. Kelet-Európában pl. áremeléssel már sikerült a vízpazarlást 30%-kal csökkenteni. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

Európai traktorpiac

A nyugat-európai traktorpiac a 90-es évek óta folyamatosan lanyhul. 1993-ban 150 ezer, 1994- ben már csak 143 ezer traktoregységet tartottak számon. Elõrejelzések szerint ezek száma az évezredfordulóig 80-100 ezerre csökkenhet. Az egyes gyártócégek közötti együttmûködés egyre gyakoribb, de a beolvasztások sem mennek már ritkaságszámba. Így pl. 3 évvel ezelõtt az olasz Fiat cég és az amerikai-brit Ford cég megegyezett abban, hogy a jövõben New Holland név alatt közösen fognak mûködni. A piaci részesedésért folytatott küzdelem egyre élesebb. 1994-ben a New Holland piaci részesedése 21%-os, a John Deere cégé 12,1%-os, a Massey Fergusoné 11,3%-os volt, utánuk a Case IH (9,2%), a SLH (9%) és a Deutz-Fahr (5,1%) következett. A Fendté 4,8%, a Renault Agriculture cégé 4,1%-os volt; az osztrák Steyr cég csupán 2%-os piaci részesedést tudott elérni. 1995-ben a Same/Deutz-Fahr traktorszövetség feltornászta magát a piaci részesedésben 14,1%-ra, amivel a New Holland mögé a második helyre került, a harmadik helyre szorítva a John Deere céget. (AIZ 1995:8879)

"Energiagabona"

Ausztriában 1995-ben 123 000 ha-t ugaroltattak, ebbõl 70 000 ha-t Alsó-Ausztriában. Az egyik vezetõ kormánytisztviselõ szerint értelmetlen dolog a gazdáknak azért prémiumot fizetni, mert ugaroltatják a földjeik egy részét. Ausztria energiaszükségletének kétharmadát importból fedezi. Már csak ezért is érdemes lenne a jelenlegi környezeti- és energiapolitika megváltoztatásával az ugarterületeken szorgalmazni az "energiagabona" termesztését. Az eddigi kísérletek szerint a takarmánybúza és a tritikále csekély mûtrágya- és növényvédõszer-felhasználás mellett is számottevõ mennyiségû szárazanyagot termel, mely jelentõs energiamennyiséget testesít meg. Természetesen energetikai célra az egész növényt kellene felhasználni korszerû kazánokban való elégetéssel. Dániában az ilyen kazánokat többnyire a központi hõhálózatokba kapcsolják be. (AIZ 1995:8884)

Utántermeszthetõ nyersanyagok

Németországban az ugarterületeknek egyre nagyobb hányadán termesztenek utántermeszthetõ nyersanyagot. 1995-ben 370 000 ha-nyi volt az így hasznosított ugarterület, tehát még a burgonya vetésterületét (300 000 ha) is meghaladta. Mi a jelentõs felfutás oka? Az EU Minisztertanácsa szorgalmazza az ugarterületeken ipari nyersanyagok termesztését. Az ilyen jellegû hasznosítású ugarolással szemben fõleg a fiatal gazdák elutasító magatartása változott meg. Fontos, hogy a talajok gyomosodását ily módon el lehet kerülni, ugyanakkor a sokféle ipari hasznosítást szem elõtt tartva a termelés és értékesítés lehetõségei jelentõsen javulnak. A növénynemesítõk nagy lehetõségek elõtt állnak a célnak megfelelõ új (és merõben más beltartalmi értékû) fajták elõállításában. Az ipar érdeklõdése fokozódik, minthogy a természetes anyagokat elõállító vegyipar, az energiatermelés, a közlekedés, nemkülönben az építõipar és a hulladékok hasznosításával foglalkozó iparágak is nagy figyelmet mutatnak az utántermeszthetõ nyersanyagok iránt. 1995-ben az országban kb. 336 000 ha-on termesztettek olajnövényeket, és belõlük kb. 340 000 t növényi olajat állítottak elõ. Ennek legnagyobb részét biodízel készítésére (100 000 t) és oleokémiai célokra (ugyancsak 100 000 t-t) hasznosítottak. Egyúttal elõállítottak 30 000 t hidraulikaolajat és kenõanyagot. (Landvolk-Pressedienst 1995:35)

Piros paradicsom?

Az utóbbi idõben egyre többen bírálják a Hollandiában termesztett paradicsomot, mely az EU tagországok piacain szinte mindenütt megtalálható. Sokan "íztelen vízbombának" titulálják a halvány bogyókat, ami persze nincs a termelõk ínyére. Õk azzal védekeznek, hogy igen széles a fajtaválasztékuk, így minden igény kielégítésére képesek. 1994-ben 590 000 t paradicsomot termeltek, ebbõl 80%-ot exportáltak. A legnagyobb vásárlójuk továbbra is Németország volt. A kritikák kereszttüzében a hollandok újabb és újabb fajtákkal hozakodnak elõ, hogy a legkülönbözõbb egyéni kívánságoknak is megfeleljenek. Így a kerek formájú és a húsparadicsom-fajták mellett megtalálhatók a köztes fajták, a bokor- és cseresznye (cherry) paradicsomfajok. (AIZ 1995:8862)

Megjegyzés: Talán érdemes említést tenni a nemrég lezajlott "paradicsomvitáról". Az "ökokertészek" azzal érveltek, hogy a szóban forgó holland paradicsom íz- és színbeli fogyatékossága a vízkultúrával függ össze, amely nem tartalmazhat annyiféle és olyan jellegû tápanyagot, mint a termõföld. A "kemizálók" ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy legföljebb a napfényórák számával magyarázható a déli tájakon érlelt bogyók "kipirulása"; a beltartalmi értékben viszont nincs különbség. Mindkét nézet képviselõi tudományos tekintélyekre és adatokra hivatkoztak. Hazai szakembereink szintén nem jutottak közös nevezõre az ügyben, amelynek mérlegét egyelõre alighanem a vevõk egyéni felfogása billentheti el. (Szerk.)

Túlkínálat virágból

Világszerte, az EU-n belül is túlkínálat van dísznövényekbõl. Az EU piaci helyzetét rontja az akadálytalan behozatal a harmadik országokból. A helyzeten sokat lehetne javítani, ha sikerülne új értékesítési formákkal a keresletet bõvíteni. Az Unióban összesen 42 ezer ha-nyi felületet foglalnak el a szabadföldi termesztésû virágok és dísznövények; 23 ezer ha-nyi az üvegházi felület. Ehhez járul még a 68 ezer ha szabadföldi faiskola. A dísznövénytermesztésben több mint félmillióan dolgoznak. A harmadik országokból áramló behozatallal szemben egyedül a vámok jelentenek némi védelmet, de a különbözõ kedvezmények miatt a vágott virágnak több mint 80%-a vámmentesen kerül be. Egyes országokban (mint Nagy-Britannia vagy Írország)a vágott virág iránt hagyományosan kicsi a kereslet. A kereskedelmi engedményeket a harmadik országokkal szemben csak akkor volna szabad érvényesíteni, ha a viszonosság biztosítható. (AIZ 1995:8918)

Kávé, kakaó behozatala

A csendes-óceáni, valamint a Karib-tengeri térségbõl és Afrikából (azaz az ún. AKP-országokból) az agrártermékek behozatala 1994-ben jelentõs mértékben növekedett. Értékben 21,9%-os volt a növekedés, elérve a 6,3 milliárd ECU-t. Ugyanakkor ebbe a térségbe az EU agrárkivitele 6,9%-kal, 2,20 milliárd ECU-re esett vissza. Az AKP-országok legjelentõsebb agrárkiviteli terméke továbbra is a kávé maradt, 1,11 milliárd ECU összeggel. Kakaóbabból az exportbevétel 30%-kal, 1,03 milliárd ECU-re nõtt. E két fontos termék után - tõlük messzire leszakadva - sorrendben a cukornád, a banán, a trópusi fák és a halak következtek. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Tõkebefektetés a német gazdaságban

1 foglalkoztatottra jutó beruházási vagyon

Év Mezõgazdaság Ipar
DM
1960 71 100 66 800
1970 151 900 114 900
1980 277 700 175 700
1990 390 300 224 900
1993 445 300 244 700
(Landvolk-Pressedienst 1995:39)

Szigorú hormontilalom

Egyre erõsödik az a nézet, miszerint az EU-nak nem szabad hormonpolitikáját az USA-étól függõvé tennie. A CPE (Európai Parasztegyesülés) véleménye szerint a hormonok engedélyezésében nem gazdasági, hanem mezõgazdasági és élelmezési szempontoknak kell érvényesülniök. Teljesen meg lehet érteni az USA nagy húsexportáló vállalatai és állatgyógyászati ipara felõl érkezõ nyomást, de ez nem kérdõjelezheti meg az EU-ban a hormontilalmat, sõt további anyagokra is érdemes lenne a tilalmakat kiterjeszteni. Az EU-ban sem a gazdálkodók, sem a fogyasztók nem igénylik a hormonokat, ezért bármilyen enyhítés az eddigi szigorú elõírásokban végzetes következményekkel járthat, s tovább duzzasztaná a készleteket - az adófizetõk kárára. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

Agrárkutatás Olaszországban

Olaszországban az agrárkutatás számos nehézséggel küszködik. A gyenge állami támogatásban részesülõ nagyszámú intézet összehangolatlan munkája világosan jelzi a helyzet súlyosságát. Tetézi a gondokat, hogy még a fontos kutatási eredmények sem jutnak el a termelõ üzemekhez. A szétforgácsoltság és az intézetek "túlburjánzása" miatt kevés a remény arra, hogy az állam részérõl nyújtott szûkös támogatás az agrárkutatásban és -innovációban kedvezõen érvényesüljön. Pedig ez utóbbira annál is nagyobb szükség lenne, mivel Olaszország messze lemaradt a korszerû mezõgazdasági termelést folytató EU tagállamoktól, tehát lenne mit behoznia. 1994-ben 675 milliárd lírát, azaz a piaci agrártermelésnek csupán 1%-át fordították agrárkutatásra. (Összehasonlításként: Franciaországban a termelési érték 1,6%-a, Hollandiában 2%-a jutott ilyen célra.) (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

A támogatás mellett és ellen

A francia lakosok többsége helyesli a gazdák támogatását, az állam agrárágazatot támogató politikáját és egyáltalán az ország "vidékpolitikáját". A jobbszárny és a baloldal szószólói jobbára egyetértenek abban, hogy a "vidéki" Franciaországnak fenn kell maradnia. A baloldaliaknak 21%-a, a jobboldaliaknak 18%-a viszont a mezõgazdaság túlzott segélyezésének leállítása mellett kardoskodik, arra hivatkozva, hogy az a gazdaságnak ugyanolyan ágazata, mint a többi. A mezõgazdaság támogatásának leghevesebb ellenzõi a kommunisták között vannak (29%-ukat a "mezõgazdaságellenesség" jellemzi). Ezzel szemben Chirac hívei nem felejtik el, hogy vezetõjük éveken át az agrártárca élén állt, ezért 80%-uk továbbra is a mezõgazdaság támogatása mellett foglal állást. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

Osztrák agrárköltségvetés

1995-ben az agrárköltségvetésben kereken 31 milliárd schillinggel számoltak. Ezt az összeget - a mezõgazdasági és pénzügyminiszter megegyezése alapján - 27 milliárdra szállították le az 1996-os évre vonatkozóan. A csökkentett költségvetés jól beleillett a kormány 1996. évi takarékossági programjába. A mezõgazdasági minisztériumban személyi téren is megszorítások lesznek, ugyanakkor a tárolt mezõgazdasági termények leértékeléséhez nyújtott támogatások is megszûnnek. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Megváltozott táplálkozási szokások

Ausztria EU-ba lépésével saját élelmiszerpiacain is jelentõs átrendezõdések következtek be. Legfeltûnõbb a tejtermékek növekvõ fogyasztása és a húsfé-lék fogyasztásában bekövetkezõ eltolódás. A sertéshús-fogyasztás 20%-kal, a tyúkhús-fogyasztás 26%-kal csökkent, ugyanakkor a marhahús-fogyasztás 28%-kal, a pulykahús-fogyasztás 46%-kal növekedett. A tej és tejtermékek megnövekedett fogyasztása részben az árcsökkenéseknek is tulajdonítható. (AIZ 1995:891)

Innen - onnan

Finnországban az elkövetkezõ 5 évben minden negyedik üzem fel fog hagyni a gazdálkodással, minthogy a kereseti lehetõségek egyre rosszabbak. (AIZ 1995:8882)

Ausztriában igen nagy (30-37%-os) a nõi üzemvezetõk aránya, jóval meghaladja az EU-átlagot (12,8%). Az EU-hoz csatlakozással arányuk tovább növekszik a rájuk háruló feladatokkal együtt, hiszen az üzemvezetés mellett a gyermeknevelés és háztartás gondjai továbbra is az õ vállukra nehezednek. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

A három új EG-tagország 1999-ig az agrárszerkezetük javítására összesen 678 millió ECU-t kitevõ segélyt kap, ebbõl Ausztriára 323 millió, Finnországra 288 millió, Svédországra 67 millió ECU jut. (Agra-Europe 1995:42)

Belgiumban a hormonmaffia "keresztapjára", egy tiltott hormonkészítményeket nagy mennyiségben gyártó állatorvosra lecsapott a rendõrség. Az állatorvost, aki mellesleg több patika tulajdonosa volt, szoros szálak fûzték "magasabb körökhöz" is. A hízóállatok "kezelésére" számos helyen alkalmazták a tilalmazott készítményeket. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Németország keleti felében (Dedelowban) üzembe helyezték az ország legnagyobb fejõkarusszeljét, a Westfalia Seperator 60 férõhelyes berendezését. Összfelülete 770 m2, átmérõje 26,5 m. Két 9 órás mûszakban naponta 2500 tehenet fejhet meg, összesen 40 t-s teljesítménnyel. (AIZ 1995:870) Amirõl a közlemény nem emlékezik meg: a dedelowi "óriástelep" a környezetvédõk egyik gyakran emlegetett "intõ példája". Nyilván ütköznek az ökológiai és ökonómiai érdekek a létesítmény körül. (Szerk.)

Nagy-Britanniában 1994-ben 40 500 tehéntartót tartottak számon. 18 100 gazda 1-49 közötti állományt, 14 200 pedig 50-99 közötti állományt tartott. 8200-an voltak azok, akiknek az állománya 100 tehénnél több volt. Az országos tehénlétszámon (2 713 000 egyed) belül az átlag 67 tehén. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

A jojoba-cserjék termesztésével Dél-Európában is, jelesül Olaszország déli részén sikeresen foglalkoztak. A 4 t/ha-os össztermés 1,8 t/ha viasztermésnek felel meg. A viaszkivonatok ipari hasznosítására számos lehetõség nyílik. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

A szántóföldi táblák szakszerû mûtrágyázásában nagy segítséget nyújthatnak a mûholdak. Segítségükkel a táblákon tapasztalható egyenetlenségekre ügyelve szórható ki a trágya. Így lehet szert megtakarítani, egyúttal a környezet károsítását csökkenteni. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Németországban 1990-1994 között a hústermelés fokozatosan kevesbedett. 1990-ben 7,87, 1991-ben 7,19, 1992-ben 6,44, 1993-ban 6,33, 1994-ben 6,11 millió t húst termeltek. (Landvolk-Pressedienst 1995:36)

A világ méztermelése 1994-ben 6%-kal, 1,115 millió t-ra csökkent. A világ legnagyobb méztermelõje továbbra is Kína maradt (191 000 t-s termelésével). Az EU-ban a legnagyobb termelõ ismét Spanyolország (27 ezer t) volt, utána Németország (23 ezer t) és Franciaország (18 ezer t) következett. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Hollandiában 1994 óta hatféle "probiotikus" tejitalt forgalmaznak a piacon. Ezek kitûnõ egészségmegõrzõ hatásúak, ami a tej savanyítására használt különleges tejsavbaktériumoknak köszönhetõ. Ezek a baktériumok nagy életerejük révén az emberi emésztõrendszerben is szaporodnak, a tápanyaghasznosítást elõmozdítják, egyben a bélfertõzéseket és a hasmenést akadályozzák. (AID-Presseinfo 1995:34)

Ausztria a vidéki térségek fejlesztésére (a mezõgazdasági infrastruktúra javítására) az EU-tól összesen 4,2 milliárd schillinget kap az 1995-1996 közötti idõszakban. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

Ausztriában a juhtartók a támogatási keretnek csak 78%-át vették igénybe, tehát az EU által megállapított keretnél (kvóta) (205 650 anyajuh) kevesebb állatot (159 920 egyedet) tartottak. (Mber. Öst. Landw. 1995:10)

Osztrák gazdaságkutatók véleménye szerint az EU keleti bõvítésébõl (Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Magyarország) Ausztria a többi tagállamnál nagyobb hasznot tudna húzni. 8 év alatt a gazdasági növekedés 1,5%-os lenne, a munkanélküliség pedig 0,4%-kal csökkenne. (Wiener Zeitung 1995:242)

Ausztriában a kíméletes állatszállítások elrendelése óta a törvényszegõkkel szemben 50 büntetõ eljárást kezdeményeztek. Több esetben olyan kirívó esetekre figyeltek fel, amikor nagy hõségben 18 órán keresztül sem vizet, sem takarmányt nem adtak az összezsúfolt állatoknak. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

Az 1993/94-es gazdasági évben az almakivitelben kiemelkedõ vezetõ helyet foglalt el az EU 1,8 millió t-s exportjával, a második helyre az USA (0,850 millió t), a harmadik helyre Chile (0,345 millió t) került. Magyarország kivitele (0,21 millió t) akkor még szintén jelentõs volt. (Mber. Öst. Landw. 1995:9)

A német cukoripar az elmúlt évtizedekben óriási szerkezeti változásokon ment keresztül. A cukorgyárak száma 1965-1995 között 65-rõl 31-re csökkent. A csökkenés mértéke a keleti tartományokban volt a nagyobb, a hajdani 42 gyárból már csak 11 mûködik. (Landvolk-Pressedienst 1995:34)

1995 nyarán az ózonszennyezõdési határértékek egész Európában több mint 3,5-szörösével túllépték a határértékeket. Az EU Bizottság aggasztónak ítéli meg a helyzetet, a szigorított ellenintézkedéseknek a kellõ hatás eléréséhez 2010-ig kell érvényben maradniok. (Wiener Zeitung 1995:236)

EU9603