Dr. Baintner Ferenc
A közösségi agrárpolitika bevezetését követően rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárpiac szabályozására vonatkozó intézkedések önmagukban nem tudják megszüntetni azokat a jelentős különbségeket, amelyek az egyes régiók között a termelés technikai színvonala és a termelési szerkezet tekintetében fennállnak. Az alkalmazott agrárpolitika maga is okozott gondokat pl. a túltermelés előidézésével. Időközben növekedett a gazdasági és társadalmi nyomás is, hogy az agrárpolitikai célok között a környezetvédelem szempontjai növekvő súllyal jelenjenek meg. Ezek a tényezők együttesen vezettek el az EU mai mezőgazdasági szerkezetpolitikája és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer kialakulásához.
A módszerek és eljárások nagy változatossága a Mezőgazdasági Fejlesztési és Garancia Alap Fejlesztési Részalapjának sajátos jellegével magyarázható: nincs általános jogszabályi háttere, hanem minden egyes eljáráshoz a Tanács által jóváhagyott jogi eszközt is létre kell hozni. Ennek előnye, hogy ezt a tényleges szükségletekhez lehet igazítani és nem szükséges, hogy a korábban érvényes intervenciós mechanizmusra legyen visszavezethető.
A szerkezetjavítást és termékfejlesztést szolgáló támogatásokat a 2328/91. és az azt módosító 2843/94., valamint a 866/90. sz. Tanácsi rendeletek szabályozzák. Ide tartoznak a beruházási, üzemkorszerűsítési, innovációs, a szerkezetátalakítással és környezetvédelemmel kapcsolatos jövedelem kompenzációs és egyéb szociális-szervezeti támogatások. A különböző támogatási formák az erdészeti termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére is kiterjednek.
1.1. Beruházás
A beruházási támogatásoknak tág köre van. Ezen belül a fő hangsúly elsősorban a közcélú fejlesztések (utak építése, villany bevezetés, ivóvíz ellátás, öntözés) támogatásán van. Az egyedi üzemi beruházásoknál a támogatás kiterjedhet a termék minőségének javítását, a termék előállítását, az élet- és munkakörülmények javítását, az energia megtakarítást, a hulladékhasznosítást stb. célzó beruházásokra, de csak akkor, ha nem növeli a termék mennyiségét és ezzel a piaci készleteket.
A támogatás elnyerésének további feltételei, hogy a kérelmező
- főállásban gazdálkodik,
- megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik,
- gazdaságfejlesztési tervet készít,
- kötelezi magát az egyszerűsített könyvelés bevezetésére,
- jövedelme a Közösség által meghatározott jövedelemszintet nem éri el.
Több farm közös beruházáshoz is igényelhet támogatást.
1.2. Innovációs támogatás
Az innovációs támogatás új termék előállítását, új technológia alkalmazását vagy új piac megszerzését segíti elő. Ide tartozik a nem élelmiszeripari célú termékfeldolgozó kapacitások kiépítésének támogatása.
A beruházási támogatások (hatékonysági vagy innovációs) odaítélésének feltétele a nemzeti hozzájárulás. A közösségi hozzájárulás a beruházási érték meghatározott százaléka. Az 1. és 5b. célkitűzés alá eső régiókban a közösségi hozzájárulás 25-50% lehet, míg egyéb régiókban 30%. A támogatás formája lehet hitelnyújtás, kamatkedvezmény vagy kamattámogatás.
1.3. Fiatal farmerek támogatása
Speciális támogatási forma a fiatal farmerek támogatása (40 év alatt), melynek célja a gazdaság átvételének a megkönnyítése. A mezőgazdasági népesség jelentősen elöregedett, ezért támogatja a Közösség a fiatal gazdálkodók letelepedését a farm megvásárlásához vagy bérléséhez nyújtott támogatás formájában. A támogatást üzemi hatékonysági és szakképzettségi ismérvekhez kötik.
1.4. Üzemkorszerűsítés
A kedvezőtlen adottságú vidékek farmerei vehetik igénybe ezeket a korszerűsítési támogatásokat. A támogatást a termelési feltételek javításához és/vagy a termékszerkezet átalakításához nyújtják. A támogatás fő formája a kamatkedvezmény.
1.5. Jövedelemkiegészítő támogatások
Szerkezetátalakítással kapcsolatos jövedelempótló támogatásra tarthatnak igényt azok a termelők, akik önkéntesen szántóterületük legalább 30%-át kivonják a művelésből, termékváltást, nem élelmiszer célú termék előállítást vezetnek be (erdősítés) vagy külterjesebb termelésre térnek át úgy, hogy az adott termék előállított mennyisége legalább 20%-kal csökken az egyéb árualapok növekedése nélkül.
1.6. Előnyugdíjrendszer
Különleges támogatási forma az előnyugdíjrendszer (2079/92. sz. rendelet), amelyik szintén a túltermelés mérséklését, a szerkezetátalakítást és a hatékonyságot szolgálja (méretnövelés révén).
55 éves vagy annál idősebb farmerek vehetik igénybe, ha abbahagyják a mezőgazdasági tevékenységet. Egyik változat, hogy a farm megmarad, de nem mezőgazdasági célokat szolgál (pl. erdősítik). Másik lehetőség, hogy a földet eladják vagy tartós bérletbe adják úgy, hogy az átlagos farmméret ezzel növekedjen, de a nagyobb gazdaság nem növelheti a nagy kínálati piaccal rendelkező termékek kibocsátását. Az előnyugdíjrendszer kiterjed a farmon teljes munkaidőben foglalkoztatott személyekre is a tulajdonoson kívül.
A program megvalósítása nagy jelentőségű szociális szempontból, de költségcsökkentő, hatékonyság növelő kihatása sem elhanyagolható. Elsősorban a kisebb méretű és kedvezőtlen adottságú farmok esetében lehet gazdaságilag előnyös. A program előreláthatólag 3 millió hektárt érint, melyből kb. 5%-ot erdősítenek, a többi területet fiatal gazdák veszik át.
1.7. Egyéb támogatások
A beruházási támogatásokon és jövedelem kompenzációs juttatásokon kívül a 2328/91. sz. Tanácsi rendelet az eltérő üzemi feltételeknek megfelelően további támogatási lehetőséget is előirányoz. Ilyenek: támogatás üzemi számviteli rendszer bevezetéséhez (13. cikk), farmösszevonásokhoz (14. cikk) vagy a farmok részére képviseleti és irányítási szolgáltatást végző társaságok alapításához (15. cikk), melyek hozzájárulhatnak a termelési eszközök hatékonyabb alkalmazásához, a termelési költségek csökkentéséhez és ezzel a termelési szerkezet tartós javulásához.
A kis gazdaságokra vonatkozó támogatási intézkedéseknek a regionális és szerkezeti gondok enyhítése mellett szociális egyensúlyteremtő szerepe van. Azok a farmerek, akiknek a termelése bizonyos szintet nem ér el, ártámogatásban, költség visszatérítésben, adókedvezményben részesülnek, de mentesek a termelés korlátozására vonatkozó kötelezettségektől.
Az EK agrár-környezetvédelmi programját a 2078/92. sz. Tanácsi rendelet fogalmazza meg. A rendelet előírásai értelmében támogatásra jogosult az a környezetileg érzékeny területen gazdálkodó, aki vállalja, hogy a táj védelme érdekében külterjesebb gazdálkodást folytat, lemond arról, hogy a termelési kapacitásokat teljesen kihasználja (csökkenti a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást, ökogazdálkodást vezet be, csökkenti a juh- és szarvasmarha állomány sűrűséget, kipusztulás által veszélyeztetett háziállatfajokat tart stb.).
Az intézkedések hozzájárulnak a hegyvidéki és kedvezőtlen adottságú területen a hagyományos gazdálkodás fennmaradásához is.
A rendelet kötelezi a tagállamokat regionális programok kidolgozására. Az erre vonatkozó határozatokról a Bizottságot tájékoztatni kötelesek.
Az agrár-környezetvédelmi intézkedések végrehajtásához a Közösség 50-70%-os támogatást biztosít.
3.1. A termékek minőségjavítására nyújtható támogatások
A Bizottság a minőségpolitika keretében támogatja azokat a tagállami programokat, amelyek növényvédelmi, állatvédelmi és minőségellenőrzési intézkedéseken keresztül a növényi és állati eredetű termékek minőségének javítására törekszenek. Ennek keretében támogatások nyújthatók szelekciós eljárások bevezetéséhez, tenyészállat-vásárláshoz, mesterséges termékenyítéshez, génmegőrzési programokhoz, a késztermékek közegészségügyi és minőségi ellenőrzéséhez.
A Közösség agrárpolitikája a minőség tekintetében követi a fogyasztói igények változását, amit tápérték és beltartalom szempontjából a különleges minőségiránti igény növekedése jellemez. Ennek szellemében nyújt támogatást a termelés átalakításához, amelynek célja újszerű vagy kiváló termékek előállítása - beleértve az organikus módon előállított termékeket is - olyan feldolgozási technológiák bevezetéséhez, amelyek javítják a termék minőségét, kikészítését, csomagolását, illetve a melléktermékek, hulladékok hasznosítását (866/90. sz. rendelet). A minőség javítását célzó beruházási támogatás természetesen csak a Római Szerződés II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekre igényelhető.
3.2. Marketing- és reklámtámogatás
A marketing és a reklám nélkülözhetetlen szerepet tölt be az új termékek értékesítési feltételeinek javításában. A fogyasztók gyakran különböző reklámok és hirdetések alapján vásárolnak meg élelmiszereket, amelyek a hagyományos termékekkel konkurálnak. Ezért a Bizottság egyetért azzal, hogy a tagállamok marketing- és reklámtevékenységhez támogatást adjanak, amennyiben az ténylegesen közösségi érdekeket szolgál, nemcsak egy vállalatot érint és nem ütközik a Római Szerződés 30. cikkely1. pontjával, amely a tagállamok közötti áruforgalom különböző intézkedésekkel történő korlátozását tiltja. Reklám- és marketingtámogatás nyújtható fölöslegben lévő termékek értékesítésének elősegítésére, olyan új termékek piaci bevezetéséhez, amelyeknek megvan a felvevő piacuk a Közösségen belül, valamint a kedvezőtlen adottságú vidékekről származó, de különleges minőségi tulajdonságokkal rendelkező termékek értékesítéséhez.
A szubszidiaritás, vagyis a "besegítő támogatás" elve érvényesül a különböző természeti okok (szárazság, árvíz, vihar) vagy állatjárványok által okozott súlyos gazdasági károk enyhítése tekintetében. Ez annyit jelent, hogy nincsen általános érvényű, az egész Közösségre kiterjedő ún. átfogó szabályozás, hanem a tagállamok saját hatáskörön belül hozhatnak döntéseket. A Közösség csak esetileg, speciális programok végrehajtásához nyújt támogatást, mint pl. egy adott országban vagy régióban az állatállomány mentesítése bizonyos betegségtől, vagy járvány felszámolása.
A tagállamokban a kárenyhítésre vonatkozó támogatás egyik gyakori módszere - melyre vonatkozóan a Bizottság is kidolgozott irányelveket - az, hogy a tagállam magára vállalja a biztosítási költségek egy részét. Ennek előnye, hogy kár esetén a tagállamnak már nem kell támogatást adjon, azt a biztosító fizeti.
Újabban - az elmúlt spanyol elnökség idején - terjesztettek a Miniszterek Tanácsa elé egy javaslatot, hogy hozzanak létre közösségi alapot az időjárási károk enyhítésére. Ez azonban egyelőre nem kapott megfelelő támogatást.
A Közösség visszafogott árpolitikája, a verseny erősödése az agrártermelésben sok üzemet hozott gazdaságilag kritikus helyzetbe a reform bevezetését illetően. A gazdaságok megmentésére a Bizottság a tagállam kérésére több, átmeneti pénzügyi zavart áthidaló állami támogatást engedélyezett. Ezek célja egyrészt:
- önmagukban életképes üzemek megsegítése, amelyek jelentős modernizációs beruházásokat hajtottak végre és az adósságterhek miatt kerültek időszakos pénzügyi zavarba, másrészt
- kisebb életképes üzemek megmentése, amelyeknek az időszakos pénzügyi gondok miatt termelőeszközeiket kellett volna értékesíteni.
Ezen a területen a Bizottság azonban csak nagyon indokolt esetben és korlátozottan hagy jóvá a tagállam részéről történő támogatást.
Speciális kutatási és oktatási programok hivatottak a mezőgazdaság versenyképességének fokozását és a vidék fejlődését elősegíteni, amelyek felölelik a közösségi agrárpolitika célkitűzéseinek valamennyi területét.
Az 1467/94. sz. rendelet pl. különintézkedik a mezőgazdasági genetikai források jellemzésére, regisztrálására és hasznosításához nyújtandó támogatásról. Célja az európai genetikai erőforrásokról leltár készítése és a tagállamok közötti együttműködés koordinálása.
A támogatások ellenőrzésére vonatkozó előírások az alábbiakról rendelkeznek:
- a tagállamok bejelentési kötelezettségéről,
- a nyilvánosság bevonásáról a Római Szerződés 92. és 93. cikkelyének alkalmazása során,
- az illegális támogatások szankcionálásáról és
- a támogatás-engedélyezés eljárásbeli kérdéseiről.