1994 decemberében az EU-ban 78,75 millió szarvasmarhát tartottak, az elõzõ évihez képest 13%-kal többet. Az állománygyarapodás Franciaországban (18%) és Írországban (16%) volt a legnagyobb, majd Nagy-Britannia következett (13%). Több tagországban csökkent az állomány, mégpedig a legnagyobb mértékben Portugáliában (-4,6%) és Olaszországban (-3,4%). A legkisebb változásokat Németországban (-0,7%) és Luxemburgban (ugyancsak -0,7%) tapasztalták. Elõrejelzések szerint 1995-re EU-szerte átlagosan 0,9%-os állománycsökkenéssel lehet számolni. Ami a termelést illeti, az szintén kevesebb lesz, mégpedig Olaszországban 6,9%-kal, Dániában 4,1%-kal, Portugáliában 3,8%-kal, Belgiumban 4,2%-kal, Nagy-Britanniában 2,2%-kal. Németországban a csökkenés elõreláthatólag csupán 1,7%-os, Franciaországban pedig 0,5%-os lesz. (Eurostat. Statistik. Land. 1995:4)
Múlt évben az EU-ban a húsfogyasztás az 1993. évi szinthez képest 1%-kal csökkenve 33,83 millió tonnára esett vissza. Egy fõre átlagosan évi 93,8 kg-os fogyasztás jutott (ami 0,8%-os csökkenést jelent). Húsból az önellátottsági szint változatlanul 106%-os volt. 1995-re (a korábbi 7,59 millió t-nál nagyobb) marhahús-fogyasztással számolnak. 1994 augusztusában a sertésállomány 110,6 millió db volt, tehát az állomány 2,2%-kal csökkent. 1993-ban az egy fõre vetített húsfogyasztásban Dánia állt az élen (112,5 kg), utána Franciaország (111,9 kg) és Belgium/Luxemburg következett (106,7 kg). Legkevesebb volt a húsfogyasztás Angliában (75,5 kg) és Portugáliában (83,5 kg). 1993-ban az EU-12-ben egy fõre átlagosan 94,7 kg-os húsfogyasztás jutott. (Förderungsdienst 1995:7)
Ausztriában 1994-ben 116 540 tonna baromfihúst fogyasztottak. Egy lakosra 14,5 kg-nyi fogyasztás jutott, amibõl 9,6 kg volt a tyúk-, 3,5 kg a pulyka-, 0,7 kg a kacsa-, 0,2 kg a liba- és 0,5 kg az egyéb hús fogyasztása. A hazai baromfihús-termelés elérte a 101 850 t-s szintet. Az elõzõ évhez képest egyedül a tyúkhús-termelés növekedett, a többi csökkent. A hazai termelés a szükséglet 85,2%-át fedezte, tyúkhúsból 98,3%-ot, pulykahúsból 67,1%-ot, libahúsból 6,8%-ot, kacsahúsból csupán 3,3%-ot. Az éves tojásfogyasztás 1,91 milliárd db volt; egy fõre vetítve 238 db. (Förderungsdienst 1995:7)
Az üzemi eszközök beszerzésével Németországban a mezõgazdaság a nemzetgazdaság egyik legjelentõsebb vásárlójának számít. Így pl. az 1993/94-es gazdasági évben több mint 33 milliárd DM-et fordítottak üzemi eszközök vásárlására. Ebbõl 9,2 milliárd DM-ért vettek takarmányt, 1,5 milliárd DM-ért vetõmagot és szaporítóanyagot. A mezõgazdaság energiára fordított kiadásai elérték az 5,7 milliárd DM-et. A mûtrágyák vásárlásában erõs visszaesést tapasztaltak: "csak" 2,5 milliárdot költöttek rá. Hasonlóképpen erõsen, 1,5 milliárd DM-re csökkent a növényvédõ szerekért kiadott összeg. Traktorok, erõgépek és mezõgazdasági gépek vásárlására 8 milliárd DM-et fordítottak, amihez pótlólag járult a gépek 4,4 milliárd DM-es fenntartási költsége. Mezõgazdasági építkezésekre 2,4 milliárd DM-et szántak, a gazdasági épületek fenntartási költségei pedig elérték az 1,3 milliárd DM-et. (Landvolk-Pressedienst 1995:14)
Németországban az agrártermékek eladásából származó bevételek az elmúlt 4 év alatt - egyes termékek erõs áresése miatt - jelentõs mértékben apadtak. Az 1990/91-es gazdasági évben még 66,1 milliárd DM-et, az 1993/94-es gazdasági évben már csak 56,5 milliárd DM-et forgalmaztak a gazdák. Ezen belül a tejhasznú tehéntartás hozama volt a legnagyobb; abból 15,5 milliárd DM-nyi bevétel származott. Második helyre a sertéstartás (8,2 milliárd DM), harmadik helyre a marhatartás (8,05 milliárd DM), negyedik helyre a gabonatermelés (5,5 milliárd DM) került. A növényi termékek termelése összesen 20 milliárd DM-et hozott, az állati termékek termelése pedig 36,5 milliárd DM-et. (Landvolk-Pressedienst 1995:12)
| Belgium | ||
| - Szántó | 2100 | -3,0 |
| - Rét, legelõ | 2030 | -5,2 |
| Németország | 3020 | -7,3 |
| Görögország | 6050 | -25,5 |
| Franciaország | ||
| - Szántó | 1570 | -5,6 |
| Luxemburg | 1930 | -7,7 |
| Hollandia | ||
| - Szántó | 3630 | -3,6 |
| - Rét, legelõ | 4070 | -14,0 |
| Nagy-Britannia | ||
| - Anglia | 1750 | -22,3 |
| - Wales | 1005 | -14,8 |
| - Skócia | 1224 | -17,6 |
| Belgium | ||
| - Szántó | 16,2 | -7,9 |
| - Rét, legelõ | 13,0 | -12,0 |
| Dánia | 8,1 | -18,6 |
| Németország | ||
| - (volt NSZK) | 20,9 | -32,6 |
| Görögország | ||
| - Öntözött terület | 15,7 | -49,0 |
| - Öntözés nélkül | 7,6 | -34,1 |
| Spanyolország | ||
| - Öntözött terület | 13,4 | -37,8 |
| - Öntözés nélkül | 3,7 | -17,0 |
| Franciaország | ||
| - Szántó | 4,2 | -27,2 |
| - Rét, legelõ | 3,0 | -33,9 |
| Írország | 6,5 | -5,3 |
| Olaszország | 6,0 | +14,5 |
| Luxemburg | 75,3 | +160,2 |
| Hollandia | ||
| - Szántó | 23,3 | -6,9 |
| - Rét, legelõ | 29,2 | +18,3 |
| Nagy-Britannia | ||
| - Anglia | 6,7 | -33,7 |
| - Wales | 4,5 | -35,2 |
| - Skócia | 4,1 | +1,1 |
| - É-Írország | 6,6 | -21,2 |
Spanyolországban az 1993/94-es gazdasági évben több mint 10 ezer szõlõsgazda fordult segélyért a szõlõültetvények felszámolására. Összesen több mint 36 ezer ha-nyi ültetvényfelületet számoltak fel; az ezért járó prémium 22,54 milliárd pezeta volt. Az ültetvénykivágással párhuzamosan kiváló minõségû szõlõfajtákkal 60 ezer ha-nyi új ültetvényfelületet kívánnak létrehozni. (Mber. Öst. Landw. 1995:4)
Az 1995. év elején az EU-ban a tojásárak 11-33%-kal voltak alacsonyabbak, mint 1 évvel korábban, s különösebb emelkedésükre egyáltalán nincsenek kilátások. Jelenleg az EU-ban 12 millió tojótyúkkal (4,5%-kal) tartanak többet, mint 1 évvel ezelõtt. Már 1994-ben telítõdött a tojáspiac, s így 1 év alatt pl. Belgiumban a tojásárak 33%-kal estek. Ausztriában az árcsökkenés 28,5%-os, Németországban 30%, Franciaországban 28,4%, Olaszországban pedig 28%. Szintén egy év alatt olcsóbbodott a tojás Dániában és Spanyolországban, de ott az árak csupán 11-12%-kal estek vissza. A piaci túltelítettségnek - az állománygyarapodáson kívül - fõleg az az oka, hogy a padlóntartás egyre inkább terjed, ugyanakkor a ketreces tartás nem csökken ennek arányában. (Mber. Öst. Landw. 1995:5)
| Egy ipari munkás nettó órabéréért mennyi élelmiszert tudott venni: | Egység | 1950 | 1970 | 1993 |
| Kenyér | kg | 2,5 | 3,9 | 4,7 |
| Marhahús | kg | 0,39 | 0,83 | 1,66 |
| Sertéskaraj | kg | 0,29 | 0,62 | 1,43 |
| Edamer/Gouda sajt | kg | 0,27 | 0,79 | 1,41 |
| Vaj | kg | 0,23 | 0,70 | 2,23 |
| Teljes tej | liter | 3,7 | 7,1 | 13,8 |
| Friss tojás | db | 6,0 | 28,0 | 67,0 |
| Nettó órabér | DM | 1,27 | 5,24 | 18,32 |
A holland wageningeni egyetemen beható vizsgálatokat folytattak annak felderítésére, hogy milyen módon kerülnek be a fertõzések az istállókba. Felméréseik szerint a "külvilágból" naponta átlagosan 6,4 alkalommal kerül az istálló "érintkezésbe" külsõ fertõzési forrásokkal. Az érintkezési pontok felét a gazdák családtagjai, barátai és ismerõsei jelentik, de ugyancsak nagy (egynegyednyi) a postások és újságkihordók közvetítésével bejutó fertõzések aránya. Magától a gazdától csupán 6,7%-nyi az érintkezések száma, de számottevõ a tejszállítók (3,2%), az állatkereskedõk (3%), mesterséges megtermékenyítést végzõk (2,7%) és a takarmányszállítók (2,2%) részesedése. (DLG-Mitt. 1995:8)
| Ország | 1985-1989 | 1992 |
|---|---|---|
| az összes kiadás százalékában | ||
| Belgium | 20,5 | 18,0 |
| Dánia | 22,3 | 21,2 |
| Németország | 17,2 | 15,4 |
| Görögország | 38,5 | 36,7 |
| Spanyolország | 23,3 | 20,3 |
| Franciaország | 19,8 | 18,6 |
| Írország | 36,9 | 34,8 |
| Olaszország | 22,8 | 19,9 |
| Luxemburg | 21,4 | 18,2 |
| Hollandia | 16,2 | 14,9 |
| Portugália | 33,5 | 33,6 |
| Nagy-Britannia | 22,7 | 21,6 |
(Betriebsw. Nachr. Landw. 1995:2)
A külterjes gazdálkodás útjait keresve az angol gazdálkodók sajátos köztes termesztési formákat alakítottak ki. Nevezetesen a haszonfák sorai között 12 méter széles sávok húzódnak, ezekben gabonát, ill. borsót termesztenek. Fõleg a hegyi juhar, kõris, vadcseresznye és dió termesztését szorgalmazzák. A csemetéket 4 m-es tõtávolságra telepítik, közéjük gyakran mogyoróbokrokat ültetnek. A fasorok védelmet nyújtanak a szél és víz okozta erózió ellen, ugyanakkor a hasznos rovarok (kártevõk természetes ellenségei) számára nyújtanak kedvezõ életteret. A fasorok között termesztett búza, de különösen az árpa bõ terméssel hálálta meg a köztes termesztést. A gazdákat a területveszteségért bõven kárpótolja a fatermesztésbõl származó haszon; igaz, a fakitermelésre hosszú éveket kell várni. (DLG-Mitt. 1995:8)