1992-ben az EU-tagországokban a mezõgazdasági kutatásokra fordított összegek számaránya igen tarka képet mutatott. A mezõgazdasági termelés és mezõgépészet kutatására a 12 tagország összesen 3,5 milliárd DM-nek megfelelõ összeget fordított. Az élen Franciaország állt (971,5 millió DM), majd Németország (735,2 millió DM) és Nagy-Britannia (669,8 millió DM) következett. A nemzeti kutatási kiadásokon belül az agrárkutatásokra fordított összegek százalékarányában ugyancsak tarka volt a kép. Így pl. a legnagyobb részesedést Görögországban (13,4%), Portugáliában (12,1%) , Írországban (11,9%) és Dániában (7,6%) tapasztalták. Franciaországban csupán 3,9%, Németországban ennél is kevesebb (2,5%) volt az agrárkutatás részesedése az összkutatási ráfordításokban. A 3,7%-os EU-átlag 1985 óta lényegesen nem változott. A környezetkutatásra messze legtöbbet a németek fordítottak (1,1 milliárd DM, a kutatási részarány 3,7%). Az energiahasznosítás kutatására ugyancsak a németek áldoztak a legtöbbet (1,4 milliárd DM-et), majd Franciaország következett (968 millió DM). A megújítható energiaforrások kutatására a németek 336 millió DM-et bocsátottak rendelkezésre. (Landvolk- Pressedienst 1995:8)
| 1992/93 | 1993/94 | 1994/95* | |
|---|---|---|---|
| millió tonna | |||
| Össztermelés | 1966 | 1893 | 1953 |
| - Búza | 566 | 565 | 531 |
| - Takarmánygabona | 870 | 802 | 891 |
| - Rizs | 529 | 526 | 532 |
| Kínálat | 2123 | 2092 | 2093 |
| Felhasználás | 1753 | 1764 | 1783 |
| Külkereskedelem | 212 | 186 | 192 |
| Készletek | 375 | 318 | 304 |
*becslés
(Mber. Öst. Landw. 1995:4)
A Nemzetközi Búzatanács (IWC) számításai szerint az 1994/95-ös gazdasági évben a világ búzatermelése a felhasználási mennyiség szintje alatt marad, ezért a készletek várhatóan 16%-kal, azaz 21 millió tonnával apadhatnak. Az 1995/96-os gazdasági évre a termelés és fogyasztás között kiegyenlített viszonyokra lehet számítani.
Az elõrejelzések szerint az 1995/96-os gazdasági évben a világon 6%-kal, azaz 558 millió t-val nagyobb búzatermeléssel lehet számolni, miközben a búzafogyasztás a világon várhatóan 2%-kal, azaz 9 millió t-val emelkedhet. Az 1994/95-ös gazdasági évre a búza világforgalmát 95,8 millió t-ra, az 1995/96-os gazdasági évben pedig 98 millió t-ra jelezték. (Mber. Öst. Landw. 1995:4)
Olaszországban 1994-ben az EU által meghatározott bázisterületet nem lépték túl. A kukoricára megállapított 1 200 000 ha-ból pedig csak 359 000 ha-t vetettek ténylegesen. Az olasz gazdák aktívan részt vettek az ugarolási programban. A gabona, olajnövények és fehérjenövények termesztésére meghatározott bázisterületnek 4%-át ugarolták. (DLG-Mitt. 1995:1)
Az élelmiszerek iránti növekvõ kereslet, a lélekszám rohamos növekedése folytán bizton lehet várni a gabona iránti kereslet élénkülését. A világnépesség gyarapodása és több ország, pl. Kína, India, Indonézia stb. gazdasági fejlõdése nyomán a búza világkereskedelme az évezredfordulóig 20%-kal, évi 120 millió t-ra növekedhet. Ekkorra Kína gabonabehozatala megkétszerezõdhet, s a búzakivitel háromnegyede Ázsiába és Afrikába irányul. A búzafelhasználás a világon feltehetõen évi 8%-kal, 600 millió t-ra fog emelkedni. (DLG-Mitt. 1995:1)
1994-ben az EU-12 1,89 millió ha-on termesztett cukorrépát, azaz 1,6%-kal kesebb területen, mint 1993-ban. A világpiacon 1 t cukrot (osztrák pénzre átszámítva) 3500 Schillingért jegyeztek; az ár az idei év elején 4500 Schillingre emelkedett. Az EU Bizottság számításai szerint az 1994/95-ös gazdasági évben 7,53 t/ha átlaggal összesen 14,23 millió t-s fehércukor-termelésre lehet számítani. Így az év végén kb. 504 000 t C-cukor lesz tárolható. (AIZ 1995:8722)
1991-ben 9,6 milliárd DM-et, azaz az össztámogatás 25,8%-át kapta a mezõgazdaság. 1994-ben ez az arány 17,2%-ra csökkent, azaz összesen csak 6,5 milliárd DM-mel támogatták a mezõ- és erdõgazdaságot. 1980 és 1990 között az egy lakosra jutó maximális szubvenció több mint kétszeresére nõtt. 1980-ban egy fõre 2618 DM, 1990-ben már 5793 DM támogatás jutott. (Betriebswirt. Nachr. Landw. 1995:10)
Az EU Bizottság nagy gondot fordít arra, hogy az ún. hagyományos élelmiszereket a jövõben kellõ védelemben részesítse. Ehhez összeállítják azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek "hagyományosnak" minõsülnek és bizonyos adalékanyagoktól mentesek. (Egyes tartósítószerek használatát kivételesen engedélyezik.) A "hagyományos élelmiszereket" azonban nem minden tagállamban tartják nagy becsben. 6 tagország (Belgium, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Nagy-Britannia) nem tesz ilyen megkülönböztetést. 9 tagország viszont él a lehetõséggel. Õk fõleg sajtokból, hústermékekbõl, szeszes italokból 300 tételt szerepeltetnek a "hagyományos élelmiszerek" jegyzékében. (Mber. Öst. Landw. 1995:4)
Az EU tejgazdaságának "kilengéseit" találóan jellemezte az EU Bizottság egyik szakembere. Ha ugyanis valaki pár évvel ezelõtt azt jósolta volna, hogy vajból hamarosan közel kerülnek a hiányszinthez, az illetõt alighanem bolondnak tartják. Nos, 1995 elején a "bolond" jóslat kezd beigazolódni. Mik a jelenség okai? 1994-ben a kedvezõtlen idõjárási viszonyok miatt a tejszállítások csökkentek, emiatt a vaj és a soványtejpor termelése visszaesett. A jelentõs tejtermelõ Új-Zélandban ugyancsak kisebb volt a termelés, ugyanakkor Oroszországban megnõtt a vaj iránti kereslet. Több EU-tagországban a friss tejtermékekbõl többet fogyasztottak, az egy fõre vetített vajfogyasztás némileg csökkent. A sajtfogyasztás mértéke nõtt. Az EU kibõvítése nyomán a tej- és tejtermékek jóval olcsóbbak lettek. Világszinten azonban a tej és tejtermékek piaci helyzete kiegyensúlyozottnak tûnik, s rövid távon különösebb zökkenõktõl nem kell tartani. (Öster. Milchwirtsch. 1995:7/8)
Mind többet hallani arról, hogy Hollandiában több éves program keretében évrõl évre tetemesen csökkentik a növényvédõ vegyszerek felhasználását. (Lapunk is többször adott errõl hírt. Szerk.) 1995 végéig a szerfelhasználást az 1984-1988-as évekhez képest 30-35%-kal kívánják csökkenteni; ezen belül a nematicidekét 45%-kal (az évezredfordulóig 68%-kal) akarják mérsékelni. Hosszú távon a talajfertõtlenítõ szerekbõl 80%-kal, a herbicidekbõl pedig 31%-kal, az inszekticidekbõl 23%-kal kevesebbet akarnak felhasználni. Egyéb szerek (olajok, szárstabilizátorok stb.) felhasználását is erõsen mérsékelni akarják. (DLG-Mitt. 1995:8)
1994-ben Németországban a 20%-nál kisebb gazdaságok száma 371 300, a 30-50 ha közöttieké 138 700, az 50-100 ha közöttieké 50 600, a 100 ha-nál nagyobb méretûeké 18 300 volt. Összesen 578 800 gazdaságot tartottak számon. (Landvolk-Pressedienst 1995:15)
Bajorországban egyre nagyobb az érdeklõdés az ún. amilózborsó mint keményítõnövény termesztése iránt. A többi keményítõnövényhez (burgonya, kukorica stb.) képest az amilózborsó keményítõjében jóval több az amilóz mennyisége. Feltehetõ, hogy a jelenlegi 55-70%-os amilóztartalmat nemesítéssel akár 85%-ig is lehet növelni. Érthetõ tehát, hogy a vegyipar egyre nagyobb mennyiséget igényel ebbõl a növénybõl. (Mber. Öst. Landw. 1995:4)
A krambe, latin nevén: Cramber abyssinica az abesszín fennsíkon honos növény. Rendkívül gazdag (akár 60%-ot is elérõ) erukasav-tartalmának köszönhetõen olaja a mosószer- és mûanyag-gyártásnak egyarán kiváló alapanyaga. Németországban (a volt NDK területén) már az 50-es években végeztek vele kísérleteket, de akkor és ott igen gyengén termett. Azóta ennek a szárazságtûrõ növénynek a termõterülete jelentõsen megnõtt. (Agrar-Übersicht 1995:3)
A súlyos és tartós szárazság ellenére Spanyolországban az átlagos mezõgazdasági jövedelem - fõleg az EU-támogatás révén - 1993-ban 22%-kal, 1994-ben 12%-kal növekedett. A támogatás 1994-ben elérte a jövedelmek egynegyedét. (DLG-Mitt. 1995:8)
A brit gazdák körében feltûnõen magas az öngyilkosok aránya, kereken kétszer annyi, mint más rétegekben. Különösen sok az öngyilkos a gazdafeleségek körében, átlag feletti 20%-kal. (DLG-Mitt. 1995:8)
Nagy-Britanniában 1995-ben 3,16 millió ha-on termesztettek gabonát, ami az elõzõ évihez képest 4,3%-os területnövekedést jelent. A gabona vetésterületét fõleg az olajnövények rovására bõvítették, ez utóbbiak vetésterülete 6,2%-kal lett kisebb. (DLG-Mitt. 1995:8)
Belgiumból Franciaországba állítólag havonta 18 ezer növekedési hormonnal kezelt borjút szállítanak. (DLG-Mitt. 1995:8)
Hollandiába az ipari burgonya ültetéséhez vásárolt vetõgumó egynegyede illegális úton kerül be. Az ilyen vetõburgonyából származó gumók gyenge minõségûek és rosszul hajtanak. (DLG-Mitt. 1995:8)
A németországi Kisállattenyésztési Kutatóintézetben végzett vizsgálatok szerint a padlón vagy szabadon tartott tyúkok tojása nem egészségesebb, mint a ketreces tartású tyúkoké. A szabad tartásból származó tojás héja ötször olyan piszkos, mint a ketreces tartású tyúkoké. Az utóbbiaknál az átlagos (Coli) csíraszám tojásonként 240, a szabad tartású tyúkokéban viszont 8,2 millió. (Landvolk-Pressedienst 1995:10)
Az 1994/95-ös gazdasági évben almából a világtermelés 36,29 millió t, ebbõl az EU termelése 9,21 millió t volt. Az elõzõ évhez képest az EU almatermelése 0,9%-kal nõtt. Kína 10 millió t almát termelt, 10,3%-kal többet, mint az elõzõ évben. (Landvolk-Pressedienst 1995:12)
Németországban 1994-ben 10,35 millió hl-es szõlõmust-termelést értek el, ami az elõzõ évi szinthez képest 6,5%-os növekedést jelent. Fehér szõlõbõl 8,35 millió hl, vörös szõlõbõl 2 millió hl mustot termeltek. A szõlõterületek összfelülete 103 727 ha volt. (Mber. Öst. Landw. 1995:4)
Nagy-Britanniában kiváló lehetõségeket látnak a rostnövények, különösen a kender termesztésében. Ennek jelenlegi, mindössze 800 ha-os vetésterületét az évezredfordulóig 10 000 ha-ra fogják növelni, s így évi 20 ezer t rostkender-hozamra számítanak. (DLG-Mitt. 1995:1)
Nagy-Britanniában 1990 óta az ipari létesítmények által kibocsátott kén-dioxid mennyisége 30%- kal csökkent. A földterület háromnegyedére ha-onként 20 kg-nál kevesebb kén jut, ilyenformán a repce és a rétek nem jutnak elegendõ kénhez. (DLG-Mitt. 1995:1)
Hohenheimben a kutatók behatóan vizsgálták az Amerikából származó, ott honos - nálunk részint gyom-, részint dísznövényként ismert - amarant (disznóparéj) európai hasznosíthatóságát. Lisztjébõl táplálkozásélettanilag kitûnõ lisztet lehet elõállítani, de az európai termesztési kísérletek csak gyér termést adott. Ezért keresik a hozamnövelés lehetõségeit. (DLG-Mitt. 1995:1)
1994-ben az EU-12 juhállománya 96,9 millió volt, az elõzõ évihez képest 0,4%-kal csökkent. Az új tagországok közül igen jelentõs Svédország juhállománya (483 ezer dab). Ausztriában 342 ezer, Finnországban 80 ezer juhot tartanak, tehát a 3 új tagország juhállománya az Unió juhállományának 1%-a. (Eurostat Statistik Landw. 1995:8)
Hollandiában egy környezet- és természetvédelmi alapítvány szakembereinek megállapításai szerint az országban a túltrágyázás évenkénti gazdasági következményei - német pénzre átszámítva - 890 millió DM-re rúgnak. Ha a helyzeten nem tudnak gyökeresen változtatni, úgy 2015-re a károk megkétszerezõdhetnek. (DLG-Mitt. 1995:7)
Ausztria csatlakozása az EU-hoz igen érzékenyen érintette a hazai malmok - hosszú évekig támogatással védett - helyzetét. 1980-ban még 471 malom mûködött, ebbõl Felsõ-Ausztriában 166. 1994-ben számuk már csak 277 volt, s további csökkenéssel számolnak. (Förderungsdienst 1995:7)
Az 1995. április 3-i adatok szerint 3 684 000 sertést tartottak Ausztriában, valamivel (0,1%-kal) többet, mint az elõzõ évben. (Förderungsdienst 1995:7)