Többek véleménye szerint az exportadó hatására az EU-ban lassul a búzaár emelkedése. Sem a belsõ piaci kereslet, sem a belsõ felhasználás nem csökken. Ezzel szemben a szegényebb országok vonakodnak a jelenlegi magas ár megfizetésétõl, és kénytelenek importjukat csökkenteni. Kedvezõtlen hatásnak ítélik továbbá, hogy a takarmányokban változatlan marad a gabonafélék aránya, jóllehet helyettesíteni lehetne más takarmányféleségekkel. Az EU-ban takarmányozásra használt gabonából egyes országokban aggasztó a hiány, a lakosság egyre kevesebb kenyeret fogyaszt.
Mivel az EU-ban a gazdálkodók árkiegészítést kapnak, ha esnek a gabonaárak, sokan vélekednek úgy, hogy az exportadó bevezetése helyett engedni kellett volna az áremelkedést és csökkenteni az árkiegészítést.
Feltételezhetõ, hogy az adó a termelés visszafogására készteti a termelõket, egyúttal megfosztja õket a világpiacon elérhetõ többletjövedelemtõl.
Az importáló országok nem tekintik az EU-t megbízható szállítónak, ha azt tapasztalják, hogy a Bizottság kénye-kedve szerint vethet ki exportadót.
| 1995 | |||
| millió tonna | 1994 | 1990 | |
| %-ában | |||
| Hollandia | 7 343 | + 3,5 | + 4,5 |
|---|---|---|---|
| Franciaország | 6 187 | + 6,9 | +27,7 |
| Belgium | 2 144 | + 15,7 | + 9,8 |
| Németország | 9 432 | - 2,4 | - 22,8 |
| Egyesült Királyság | 6 162 | - 5,4 | - 5,1 |
| Spanyolország | 4 082 | + 1,6 | - 22,2 |
| Egyéb országok | 6 786 | + 0,1 | + 0,1 |
| Összesen | 42 136 | + 1,0 | - 9,4 |
A legnagyobb burgonyatermelõ Németország, ahol az EU-12 országában betakarított mennyiség 22%-át termelték. Az országon belül az 5 új tartományban azonban visszaesett a termelés. 1991- ben (az akkori 10,2 millió tonnás német termelésbõl) 2,7 millió tonnát a keleti részeken termeltek meg, 1995-ben azonban már csak 1,8 millió tonnát.
A legnagyobb (41 t/ha) átlagtermést 1995-ben Hollandia érte el, ez több mint kétszeresen felülmúlta a spanyolokét (19,7 t/ha). Igaz, Spanyolországban több mint 200 ezer hektárt foglal el a növény területe, a kiemelt országok közül a második legnagyobbat (az elsõ Németország 227 ezer hektáros burgonyaterületével).
Az EU burgonyaárai 1994-ben magasak voltak, ezért is csökkent a fogyasztás. A déli EU- országok importigénye lanyha maradt. Az 1995/96-os évre a szakértõk 150 ECU/tonna árat valószínûsítenek.
Az USA termése 0,7%-kal visszaesett kb. 30 millió tonnára. Ebbõl 25,5 millió a hazai szükséglet. Az export emiatt 9,2%-kal mérséklõdik. Brazíliából csökkentették a vetésterületet, a várható termés 23,3 millió tonna, 2,2 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel ezelõtt. A szójadara- termelés 2,3%-kal, 15,4 millió tonnára csökkent. Így elõreláthatóan 3,3%-kal kevesebb, 11 millió tonna jut exportra. Argentína exportjának növekedését 6,6,%-ra teszik a szakértõk, azaz 7,25 millió tonnára.
Az EU szójapiacát - az agrárreform korlátozó intézkedései ellenére - a múlt évben élénk kereslet jellemezte. Ez várhatóan nem folytatódik, és a 15 tagország 1,7%-kal kevesebbet, 23,86 millió tonnát vásárol majd. Az EU gabonaexport-támogatásának elõirányzott visszafogása azonban növeli a hazai gabonák kínálatát. A várhatóan mérséklõdõ árak miatt lanyhul a harmadik országokba irányuló export (405 ezer tonna a várható kivitel).
A gabona- és szójapiacon az utóbbi hónapokban élénk áremelkedés volt tapasztalható. 1995 decemberében (45-46%-os fehérjetartalmú) argentin dara tonnájáért 250 USD-t fizettek, 11%-kal többet, mint novemberben. Az egy évvel korábbi ár 40%-kal nõtt. 1996. január elején Rotterdamban 268 USD volt a tonnánkénti szójaár. A DM dollárhoz mért erõsödése miatt a német felhasználók pénztárcáját az áremelkedés csupán kevéssé érintette.
| 1994/95 | 1995/96 | |
| gazdasági évben | ||
| Világtermelés | 87,13 | 87,03 |
|---|---|---|
| kereskedelem | 31,62 | 31,62 |
| készlet | 4,00 | 3,75 |
| USA termelés | 30,18 | 29,98 |
| export | 6,09 | 5,53 |
| készlet | 0,20 | 0,20 |
| Brazil termelés | 16,07 | 15,70 |
| export | 10,65 | 11,00 |
| EU termelés | 11,43 | 11,29 |
| felhasználás | 24,48 | 23,86 |
| import | 14,21 | 13,97 |
Az EU részesedése a világ cukorexportjából valószínûleg 18%-ra mérséklõdik, részben a GATT- egyezményekben vállalt megállapodás miatt. Az arány 1975/76-ban 21%-os volt. Brazília 20 évvel ezelõtt 6, az elmúlt idõszakban 14, az 1995/96-os gazdasági évben már 15%-át adja a világexportnak. Thaiföld 12, Ausztrália 13%-os részesedést érhet el. Kuba exportaránya a 90-es évek folyamán 21-rõl 9%-ra esett vissza. A Fülöp-szigetek és Dominika a 70-es években 5-6%-os részaránya mára jelentéktelenné vált. Helyükbe - becslések szerint - Ukrajna és Guatemala lépett. A 7 nagy exportáló ország a világkereskedelem háromnegyedét adja.
Az 1995/96. évi termést 118 millió t-ra becsüli a minisztérium. Az amerikai földrészen a cukorexportõr országok közül Brazília 13, Kolumbia 2 millió t-ás termésével rekordot döntött. Ázsiában Thaiföld 5,7, Pakisztán 3,2 millió t-val ért el csúcsot. Már a múlt idõszak 115,6 millió t-s termése is mintegy 1 millióval múlta felül az igényeket, a jelenlegibõl 1,4 millió t a fölösleg.
A new-yorki tõzsdén a múlt év decemberében 11,88 dollárcent volt a nyerscukor bushelenkénti ára (azaz 377 DM/t). 1994 januárjához képest 20%-os volt az árcsökkenés.
| 1994/95 | 1995/96 | 1995/96. év az elõzõ év %-ában | |
| gazdasági évben, millió t | |||
| Összes export | 30,6 | 31,3 | + 2,9 |
|---|---|---|---|
| Ebbõl: EU | 6,6 | 5,5 | - 15,1 |
| Ausztrália | 4,1 | 4,0 | - 2,4 |
| Brazília | 4,2 | 4,8 | + 14,9 |
| Kolumbia | 0,7 | 0,7 | + 1,1 |
| Thaiföld | 3,8 | 4,0 | + 5,3 |
| Kuba | 2,6 | 3,3 | + 25,0 |
| Ukrajna | 1,7 | 2,0 | + 17,6 |
Fontos exportcikk a kukorica-glutein, amelybõl évente 5-6 millió tonnát exportálnak, mióta az EU nem vet ki rá vámot. A legújabb vámjegyzéke a 15%-os idegen anyagot tartalmazó kukoricakészítményeket továbbra is mentesíti a vámtól. Az USA Közép- és Kelet-Európába is növelte agrárexportját, fõleg takarmányokból, gyümölcs- és zöldségfélékbõl.
Az 1995. évi állatszámláláskor (a borjakkal együtt) 86,47 millió szarvasmarhát írtak össze, 300 ezer darabbal kevesebbet, mint 1994-ben. A csökkenést elsõsorban a hízóállatok (az összállomány 30%-a) számának visszaesése okozta. A tenyészállatok száma nem változott. 1995 júniusában - 1994 júniusához képest - 410 ezer húshasznú tehénnel volt több, illetve 430 ezer tejhasznú tehénnel kevesebb. Az osztrák gazdák például - a kiosztott tejkvóták betartása végett - a fejõstehenek jelentõs részét levágták és helyükbe növendékállatokat neveltek. A vágóborjú- állomány a három legnagyobb termelõnél (Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban) a két állatszámlálás közötti idõben 170 ezer egyeddel csökkent. A vágóborjú-elõállítást igen érzékenyen érintették a konjunktúra ingadozásai.
Az összes szarvasmarha száma 1994-tõl 1995-ig Spanyolországban, Franciaországban és Luxemburgban növekedett. Dániában és Olaszországban viszont csökkent.
A szakemberek szerint 1996-ban az EU-ban várhatóan nõ a marhahús-fogyasztás. Becslésüket arra alapozzák, hogy a marhahús ára mérséklõdik, míg a sertéshúsé változatlan marad.